Soá-mánia

Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok kiadta Németország részére a 89 éves John Demjanjukot, akit "háborús bűncselekmények" elkövetésével vádolnak. A 70-es évek vége óta üldözik őt a cionisták, 1986-ban pedig bíróság elé állították Izraelben, mivel állítólag ő volt a treblinkai tábor "Rettenetes Iván" néven elhíresült egyik őre.

Nem csitul a vihar az úgynevezett holokauszt-tagadás és az annak tiltására irányuló szándék körül. Az összetett problémahalmaz kétségtelenül időszerű, ám az érzelmektől és politikai szándékoktól izzó légkör alkalmatlannak tűnik a higgadt gondolkozásra. Alábbiakban a kérdéskör árnyalt áttekintésére teszünk kísérletet.

Az egyik kereskedelmi televízió reggeli műsora - minden korábbi várakozásom ellenére - képes volt újra meglepni: a megkapó tájékozatlansággal, de jelentős mértékű öntudattal a riportnak feszülő műsorvezető hölgy (Demcsák Zsuzsa, Mokka, ld. Ad horrendum - a szerk.) gyakorlatilag a holokauszt megtörténtét tagadókkal helyezte egy platformra a Társaság a Szabadságjogokért szólásszabadság mellett kardoskodó, virtigli liberális munkatársát. Pedig szegény csak a kormányzat immár megszokottá vált, a szólásszabadságot megnyirbálni kívánó, jogászi szemmel kissé ad hoc-nak tűnő ötletelése ellen próbált érvelni.

Gusztos Úr!
Azért teszem föl Önnek az alábbi kérdéseket, mert az ún. "holokauszttagadás" büntethetővé tételének Ön az egyik élharcosa Magyarországon. Gondolom, alaposan tájékozódott az ún. holokausztról, és talán némi fogalma van a revizionista történészek érveiről is. Ha nem tudná, ez utóbbiakat nevezi Ön némiképp félrevezetően "holokauszttagadóknak", holott ők valójában a történelmi igazságot keresik.
Az alábbi kérdések megválaszolása azonban nélkülözhetetlen lesz, ha a holokauszttagadó törvényüket bevezetik.

Olvasom a Robert Faurisson történész professzorral 2006 decemberében, az Iránban rendezett „holokauszt konferencián” készült interjút. Faurisson azok közé tartozik, akik – ha már történészek –, szeretnek utánajárni dolgoknak, főleg, ha azokat óvodás kortól a koporsóig tömi a tudatipar az agyakba. Persze ez nem jár veszély nélkül a nyugati liberális, ún. demokratikus világban, mint azt Orwell is meglátta már, no meg tapasztalja magyarok több nemzedéke.

Napjaink hazai közéletében mind gyakrabban hallhatunk az ún. holokauszttagadás problémájáról, a jelenleg regnáló koalíció számára ez tűnik a legfontosabb kérdésnek a hazánk előtt tornyosuló temérdek probléma tengerében. (Melyeket persze működésükkel maguk idéztek elő.)

Mi az, hogy holokauszt-tagadás? Egyáltalán, hogy lehet tagadni egy bizonyított és megtörtént eseményt, amely sok millió embert érintett? Akik tagadják, valóban tagadják-e, és ha igen, akkor gazemberek, ostobák vagy neonácik? Ebben az írásban a holokauszt-tagadással kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kérdéseket gyűjtöttük csokorba. A témát kevéssé
ismerő, a jelenséget csak a média torz szemüvegén keresztül megismerő emberek számára minden válasz itt van. Ha tehát olyasvalakivel találkozunk, aki nem érti, mi is ez az egész, hivatkozzatok erre a
cikkre. Kiskáténk nem a holokauszt-tagadás érveivel vagy a túloldal ellenérveivel foglalkozik, hanem magát a jelenséget kívánja megvilágítani.

Helyszíni jelentés Jamlitzból, ahol az 1945-ben megölt, többségükben magyar zsidók után kutatnak. (nol)
A költségen kívül semmi! – Sikertelen nyomozás után mindeddig légből kapottnak bizonyul a zsidó tömegsír Jamlitzban (is).
(kuruc.info)

Az MSZP a 2001-es sikertelen próbálkozását követően most újból kísérletet tesz a holokauszt tagadásának büntetőjogi szankcionálására, ezzel is elterelve a közbeszédet a döntően általa előidézett, egyre mélyülő gazdasági-társadalmi válság kérdéseiről - kezdődik a Jobbik közleménye, és bár jó cél érdekében íródott, sajnos a teljességgel felesleges, sőt, kifejezetten kártékony polkorrektkedés áldozata lett, olyannyira, hogy még a végén szinte a Jobbik kezdi bizonygatni a holokamu-iparosok által kitalált népirtás meséjét... Kommentárral.

Az ország déli részén lévő volt haláltáborban történő látogatással azt akarják tudatosítani a rabokban, milyen szélsőségekig tud eljutni a gazság, ha nincs, ami megfékezze - mondta el a lengyel börtönigazgatás szóvivője a Gazeta Wyborcza című napilapnak.

Kétféle holotörténelem van: az egyiket a nagyközönségnek szánják, a másikat pedig a történészeknek, illetve a még gondolkodó keveseknek. Ezért aztán nagy kérdés: mi a "hivatalos", törvényekkel is szentesíteni kívánt változat, amelynek tagadása esetén törvényszék elé állítják az embert?

Hány áldozata volt a holokausztnak Magyarországon? Bizonyos szervezetek és "történészek" menten rávágják: hatszázezer! Igaz, Raoul Hilberg a holokauszt-kutatás alapművének számító, Az európai zsidóság megsemmisítése című könyvében háromszázezer magyarországi holokauszt-áldozatról ír. Negyven évig dolgozott a könyvén, hát biztos tudja, miről beszél.

Hiller haver bejelentette: eljött az ideje annak, hogy a holokauszt tagadóit börtönbe zárják idehaza is. Nos, miután a Hillerhez hasonlóan síkhülye Barack Obama is harcot hirdetett a "holokauszt-tagadás" ellen, nem lehet kétségünk: a nyugati világ fölött uralkodó cionisták erőszakkal kívánnak leszámolni a gondolkodó és bátor emberekkel, vagyis azokkal, akiket nem sikerült elhülyíteniük, illetve teljes behódolásra kényszeríteniük.

A mániákus megélhetési "nácivadászról", a saját hitsorsosa, Bruno Kreisky egykori osztrák kancellár által "zsidó fasisztának" és Gestapó-besugónak tartott néhai Simon Wiesenthalról elnevezett zsaroló és pénzbehajtó zsidó gyűlölet-apparátus közzétette aktuális 10-es listáját a "háborús bűnösnek" nyilvánított aggastyánokról.