Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Florovits Attila: F#@K schmitt!
Emlékszem, pont tíz éve történt, hogy Badiny Jós Feri bácsival beszélgettem az akkor leköszönő köztársasági elnökről, Göncz Árpádról, akinek dél-amerikai
látogatása igen fagyosra sikeredett az ottani magyar emigránsok köreiben. Többek között az olyan kijelentései miatt lehetetlenedett el, mint a „Szeressétek azt a vacak kis hazátokat” meg hasonlók. A Magyarországot továbbra is „édes egy szülőhazájának” tekintő emigráns magyarság hangosan kérte ki SZDSZ-es érzelemből fakadó „független” elnöki szemtelenségét, ami megpecsételte diplomáciai körútjának sorsát.
Amit Göncz elkövetett, az magánemberi szemtelenség volt, gazdagítva amúgy sem szép jellemrajzának tekintélyes listáját. Viszont nem is gondoltunk arra, egészen az
elmúlt napokig, hogy köztársasági elnök ennél nagyobb szemtelenségre vetemedhet hazáját illetően.
Azonban Schmitt Pál, a derék karrierista ezt messzemenően túlszárnyalta. Érvényes NOB-tagságának hatalmával, köztársasági elnökként hadat üzent a „túlzott
hazafiságnak, nacionalizmusnak” akkor, amikor Jacques Rogge beleegyezését is megszerezve megtiltatta az ifjúsági olimpiádén résztvevők számára a nemzeti zászlóval való dobogóra állást.
Nehéz nem észrevenni azt a megfelelési szándékot, ami az új „független” elnökünket hajtja. Gyurcsány most sárgulhat az irigységtől, hogy nem ő találta ki. Mesterházy szintén.
Neki csak a gyűlölettörvény maradt. Igen, az „emberek embere” most túl tudta licitálni e két politikai hulladékot, Göncz Árpádtól is fényévekre elhúzva. Csak a világ fog úgy emlékezni rá, mint az az ember, aki minden nemzet örömét piszkította be ötletével. Mert az olimpiai dobogóra felállni, kezünkben nemzetünk zászlajával, még mindig a legnemesebb győzelmek egyike.
Most még csak az ifjúsági olimpiáról van szó, de ismerve az européer gondolkodást, lesz ebből több is... Bizonyára kissé irigy volt az elnök úr, hiszen neki nem adatott meg ez a szabadság a maga idejében. Irigy, mert neki nem volt hozzá bátorsága, ugyanis akkor nem futott volna be ekkora politikai karriert. Mint ahogy a Los Angeles-i olimpiai részvételt bojkottáló szavazás alól is kihúzta magát, nehogy bárki is nyílt, őszinte
– tehát: férfias – kiállást láthasson tőle pro vagy kontra.
A sunyi, karrierista emberek jellemével Schmitt ugyanúgy tíz éves mandátumra számíthat pozíciójában, mint hasonszőrű SZDSZ-es elődje. Ahogyan Antall József idején
kapott nagyköveti pozícióját meg tudta tartani a „szalonképes” Horn Gyula érájában, és ahogy karriert tudott befutni a Fidesz pártfogásában, úgy – amennyiben a Fidesz elbukik négy év múlva – az őt váltó ellenzék fogja örömmel meghosszabbítani mandátumát, mint igaz, jólfésült européerét. De ne szaladjunk előre a politikai spekulációkban.
Viszont egyvalami több is lehet, mint spekuláció, ha van még büszkeség a világ nemzeteiben. Milyen szép látvány is volna, ha még ezen az ifjúsági olimpiádén, lelátónyi büszke szurkoló emelné a magasba a „Fuck schmitt!” feliratú nemzeti zászlóját. És ha nem angolul írják,
az sem baj, hármat is megért. Csak kis betűvel, többet nem érdemel.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 8.
1578. február 8. I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Mária skót királynőt, a katolikus párt reménységét. Erzsébet uralkodása alatt titkosszolgálta mintegy 650 katolikus papot vett nyilvántartásba, közülük 133-at felakasztottak, kibeleztek és felnégyeltek, 377-et börtönbe vetettek (vö. 21. február 1595; 29. november 1577.). A reformáció Angliájából időközben eltűnt tízezer szerzetes és kétezer apáca, sok ezer magánkápolna és sok száz vallásos társaság, az ezernél is több kolostori templom összedőlt vagy protestáns templomként működött tovább. (Vö. 1555. október 16.)
1683. február 8. Eszterházy Pál nádor „szerényen” azt javasolja I. Lipótnak, hogy Thököly Imre helyett inkább őt ruházza fel hercegi címmel. (Vö. 1703. május 26.; 1707. július 29.; 1708. február 29.)
1711. február 8. A foglyok kölcsönös kiváltására vonatkozó egyezményt megsértve Pálffy János császári tábornagy Budán lefejezteti az előző év október 29-i szekszárdi csatában foglyul ejtett Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost.
1919. február 8. "A világ forradalmasításának, amit át akarunk élni, kifejezetten a mi ügyünknek kell lennie és a mi kezünkben kell maradnia. Ennek a forradalomnak kell a zsidóság uralmát minden nemzet felett biztosítania", írja a párizsi Le Peuple Juif c. lap.
1920. február 8. „Nem kell eltúlozni azt a részt, amit a bolsevizmus megteremtésében és az orosz forradalom jelenlegi folyamatában… a nemzetközi - többnyire ateista - zsidók betöltenek. Bizonyára nagyon nagy, valószínűleg túlsúlyos a többiekéhez képest. (…) A szovjet intézményekben elképesztő a zsidók túlsúlya, és a Cseka által alkalmazott terror rendszerében is zsidók, és némely esetben zsidó nők játsszák a főszerepet”, írja Winston Churchill a The Sunday Heraldban. (Vö. 1905. december 30.; 1919. március 29.)
1942. február 8. "A legsúlyosabb rákos sejtet a mindkét (katolikus és evangélikus - a szerk. megj.) felekezethez tartozó papjaink jelentik! Most nem áll módomban válaszolni nekik, de mindent feljegyzek egy vastag füzetbe. Eljön a pillanat, amikor minden teketória nélkül leszámolok majd velük. (...) Az alapvető megoldást nem fogjuk megkerülni. Ha azt hinnénk, hogy egy társadalmat olyan ügyre kell felépítenünk, amelyet hazugnak tartunk, akkor a társadalom nem is méltó rá, hogy fenntartsák. Ha ellenben azt hisszük, hogy az igazság elégséges alapul szolgálhat akkor az embert arra készteti a lelkiismerete, hogy síkraszálljon az igazságért és kiirtsa a hazugságot. A jövendő nem fogja megérteni azokat az évszázadokat, amelyek ezután még hajlandók lesznek elviselni ennek a kultúrszennynek a terhét. Ahogyan a boszorkányüldözést fel kellett számolni, úgy fel kell számolni ezt a maradványt is", mondja Hitler Wolfsschanzéban Himmler és Speer jelenlétében.
1988. február 8. „Ne áltassuk magunkat: műperről van szó… Az ország és a lakosság kriminalizálása jelentős léptekkel haladt előre”, írja az osztrák Die Presse című jobboldali liberális újság a Kurt Waldheim államelnök ellen folyó nemzetközi kampány kapcsán, akit állítólagos „háborús bűnei” miatt zsidó nyomásgyakorló szervezetek nyomására le akartak mondatni posztjáról, annak ellenére, hogy a bécsi kormány által megbízott Nemzetközi Történészbizottság nem találta bűnösnek a terhére rótt cselekményekben.
