Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Olvasom ma az ortodox egyház közleményét a „morális krízisről”, amely gazdasági válságba sodorta az országot: természetesen csak még több templom építésével lehetne megoldani. Kiráz a hideg. Pontosan az egyház, az állam által elismert és támogatott egyházak (igen, a magyarok is, nemcsak a BOR) zabálják fel a legindokolatlanabb módon az adófizetők pénzét. Vidáman építgetjük a templomokat anélkül, hogy bárki is felmérte volna, egyáltalán szükség van-e rájuk. Ennyi erővel az ablakon is kidobhatnánk a pénzt.
2009-ben az állam kasszájából 806 templom építésére utaltak ki pénzt, ezzel szemben csak 242 iskola és óvoda, 36 kórház és 37 kultúrház építésére futotta. Ezer feletti azoknak a falvaknak a száma, ahol egy iskolásnak kilométereket kell gyalogolnia ahhoz, hogy tanulhasson, de a falu központjában
ott feszedezik a vadiúj betontemplom.
Koránt sincs vége a sztorinak. Tegnap olvasom, hogy Emil Boc megint az oktatás büdzséjéből csipegeti le a maradékot, hogy az egyháznak adhassa. Úgy néz ki, a gazdasági válság kellős közepén beindul az ortodox egyház 400 millió eurót felszívó építkezése: a román nép megváltásának temploma a parlamenttel szemben, hogy együtt legyen a két, megalomániára hajtó projekt.
Fordított kommunizmus, teljesen fölösleges, és teljesen alkotmányellenes. Ez a szavazatvásárlás lehető legundorítóbb módja: azokra hatni, akik a tömegek vallásos érzelmeit kontrollálják. Romániában a vallásos populizmus legalacsonyabb rendű válfaját gyakorolják. Egy rakás kommunista vált egyszeriben hithű kereszténnyé, és most a mi pénzünkkel tömik az egyházak feneketlen zsákját, hogy megvegyék a legegyszerűbb és legmanipulálhatóbb állampolgárok szavazatait. Perverzió.
Mi nem a gyermekeink oktatásába, hanem vallásos nevelésébe fektetünk be, hogy minél kevésbé legyenek versenyképesek.
Mert mire is jó a vallás?
Eltávolítja a gyermeket a valós világtól, amelyben élünk, távol tartja őket a globalizált világban létfontosságú ismeretektől. Rég meghaladott értékrenddel látja el, amely miatt folytonos konfliktusban lesz a napi valósággal.
A vallás kapukat zár be, fékezi a haladást, frusztrációt okoz, mert akadályozza a beilleszkedést, fantáziavilágba röpíti az embert, eltávolítva őt az örökké változó világtól. A vallás akadályozza a racionális gondolkodást.
A pénzünket hideg, sötét betontemplomokba temetjük, amelyek néhány év vagy évtized múlva amúgy is üresen, elhagyatottan állnak majd. Mit csinálunk majd annyi, semmire sem használható épülettel? Hány könyvesboltra, kávézóra, üzletre van szüksége a jövőben a lakónegyedeknek?
Nevezzük nevén a dolgokat: az egyházak a költségvetés fekete lyukai. Milliárdokat zabálnak a közpénzből,
az adóinkból, és szinte semmit nem fordítanak vissza a közösségnek. Kevesen tudják, hogy az egyházaink a közpénznek csak töredékét fordítják szociális tevékenységekre, oktatásra. A pénz nagy része fizetésekre, az épületek fenntartására, számlákra, építkezésre megy. Ehhez jön még a veszteség, amit az okoz, hogy az egyházaknak nem kell jövedelmük után adót fizetniük.
A múltba fektetünk, nem a jövőbe. A bronzkorból származó hiedelmekbe és előítéletekbe a modern oktatás és tudomány helyett. A 21. század Romániája sötét vezetők által irányított ország, amelyben a legfőbb és egyetlen esély, az oktatás és a kutatás helyett a fejlődés legfőbb akadályába, az egyházakba fektetik a pénzt.
Az egyháznak semmi köze az erkölcshöz
Az erkölcsösséget a szüleinktől, az iskolából és barátainktól tanuljuk. Az értékrendünket a legtöbbünknek nem egy pap adta át személyre szabott kiszerelésben. Sokkal inkább a szülőktől, a családtól, talán az osztályfőnökünktől, esetleg filozófia órákon vagy a médiából csipegettük össze. A vallásnak tulajdonképpen semmi köze az erkölcshöz. Azt a szüleinktől lessük el, majd későbbi, tudatos interperszonális szocializációnk során alakul ki.
A vallás tulajdonképpen parazitálja a mindenkori „erkölcsöt”, a társadalmi értékeket, amelyek generációról generációra változnak. Nekem ne pofázzon gazdasági morálról egy olyan intézmény, amely valójában egy gazdasági és médiabirodalom. Szinte bármiféle társadalmi és pénzügyi kontroll nélkül jut hozzá és kezel hatalmas összegű közpénzeket, amelyekből aztán adómentes profitot húz. Kiráz a hideg.
A válságból való kilábalás első lépéseként talán épp az egyházak közpénzekből történő finanszírozását kellene beszüntetni, tiszteletben tartva a román állam szekuláris mivoltát. Talán még nem késő, hogy besoroljunk Európa civilizált oldalára.
manna.ro
Február 8.
1578. február 8. I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Mária skót királynőt, a katolikus párt reménységét. Erzsébet uralkodása alatt titkosszolgálta mintegy 650 katolikus papot vett nyilvántartásba, közülük 133-at felakasztottak, kibeleztek és felnégyeltek, 377-et börtönbe vetettek (vö. 21. február 1595; 29. november 1577.). A reformáció Angliájából időközben eltűnt tízezer szerzetes és kétezer apáca, sok ezer magánkápolna és sok száz vallásos társaság, az ezernél is több kolostori templom összedőlt vagy protestáns templomként működött tovább. (Vö. 1555. október 16.)
1683. február 8. Eszterházy Pál nádor „szerényen” azt javasolja I. Lipótnak, hogy Thököly Imre helyett inkább őt ruházza fel hercegi címmel. (Vö. 1703. május 26.; 1707. július 29.; 1708. február 29.)
1711. február 8. A foglyok kölcsönös kiváltására vonatkozó egyezményt megsértve Pálffy János császári tábornagy Budán lefejezteti az előző év október 29-i szekszárdi csatában foglyul ejtett Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost.
1919. február 8. "A világ forradalmasításának, amit át akarunk élni, kifejezetten a mi ügyünknek kell lennie és a mi kezünkben kell maradnia. Ennek a forradalomnak kell a zsidóság uralmát minden nemzet felett biztosítania", írja a párizsi Le Peuple Juif c. lap.
1920. február 8. „Nem kell eltúlozni azt a részt, amit a bolsevizmus megteremtésében és az orosz forradalom jelenlegi folyamatában… a nemzetközi - többnyire ateista - zsidók betöltenek. Bizonyára nagyon nagy, valószínűleg túlsúlyos a többiekéhez képest. (…) A szovjet intézményekben elképesztő a zsidók túlsúlya, és a Cseka által alkalmazott terror rendszerében is zsidók, és némely esetben zsidó nők játsszák a főszerepet”, írja Winston Churchill a The Sunday Heraldban. (Vö. 1905. december 30.; 1919. március 29.)
1942. február 8. "A legsúlyosabb rákos sejtet a mindkét (katolikus és evangélikus - a szerk. megj.) felekezethez tartozó papjaink jelentik! Most nem áll módomban válaszolni nekik, de mindent feljegyzek egy vastag füzetbe. Eljön a pillanat, amikor minden teketória nélkül leszámolok majd velük. (...) Az alapvető megoldást nem fogjuk megkerülni. Ha azt hinnénk, hogy egy társadalmat olyan ügyre kell felépítenünk, amelyet hazugnak tartunk, akkor a társadalom nem is méltó rá, hogy fenntartsák. Ha ellenben azt hisszük, hogy az igazság elégséges alapul szolgálhat akkor az embert arra készteti a lelkiismerete, hogy síkraszálljon az igazságért és kiirtsa a hazugságot. A jövendő nem fogja megérteni azokat az évszázadokat, amelyek ezután még hajlandók lesznek elviselni ennek a kultúrszennynek a terhét. Ahogyan a boszorkányüldözést fel kellett számolni, úgy fel kell számolni ezt a maradványt is", mondja Hitler Wolfsschanzéban Himmler és Speer jelenlétében.
1988. február 8. „Ne áltassuk magunkat: műperről van szó… Az ország és a lakosság kriminalizálása jelentős léptekkel haladt előre”, írja az osztrák Die Presse című jobboldali liberális újság a Kurt Waldheim államelnök ellen folyó nemzetközi kampány kapcsán, akit állítólagos „háborús bűnei” miatt zsidó nyomásgyakorló szervezetek nyomására le akartak mondatni posztjáról, annak ellenére, hogy a bécsi kormány által megbízott Nemzetközi Történészbizottság nem találta bűnösnek a terhére rótt cselekményekben.