Lengyel revizionista történész gyanús halála

Holtan találták Dariusz Ratajczak korábbi történészprofesszort, akit a lengyel államügyészség 2002-ben holokauszt-tagadásért ítélt el. Ratajczak holttestét Opole, nyugat-lengyelországi város egyik bevásárlóközpontjának parkolójában találták meg saját Renault Kangoo gépkocsijában az üléssorok közé szorulva.

Ratajczak 2000-ben veszítette el az Opolei Egyetem Történelmi Tanszékénél betöltött professzori állását, miután az államügyészség vizsgálatot indított ellene „Tematy niebezpieczne - Veszélyes témák" c. könyvének megjelenése után.

Az erősen oszlásnak indult holttestet a család azonosította, így nem volt szükség DNS-vizsgálatok elvégzésére. A holttest állapotát és az elmúlt hetek magas hőmérsékletét alapul véve feltételezhető, hogy a férfit akár két héttel korábban is érhette a halál.

A bevásárlóközpont biztonsági alkalmazottjai azonban azt állítják, hogy a történész Renault Kangoo gépkocsija felfedezésének napján, június 11-én került a parkolóba. A kocsiban a rendőrség megtalálta a 48 éves revizionista történész dokumentumait. A térfigyelő kamerák felvételeit még vizsgálják. Ratajczak halálának okát még nem derítették ki, a rendőrség szerint azonban nem valószínű, hogy gyilkosság történt, ugyanis a boncolás nem tárt fel erre utaló jeleket.

A rendőrség megállapította, hogy a történész, akinek nem sikerült munkát találnia Lengyelországban, azt tervezte, hogy Belgiumba vagy Hollandiába megy segédmunkát végezni. Erre a célra vásárolta a Renault Kangoo gépkocsit, amelyben holttestét az első és hátsó üléssor közé préselve találták meg.

A jelentések arról is szólnak, hogy kocsijában lakott és alkalmi munkákból élt.

Dariusz Ratajczak 2000-ben veszítette el egyetemi tanári munkahelyét, ahol 11 éve dolgozott. Ezt követően Lengyelország összes egyetemén három évre eltiltották a tanítástól. Ennek kiváltó oka Ratajczaknak „Tematy niebezpieczne - Veszélyes Témák" c. könyve volt, amelyben azt állította, hogy tudományos lehetetlenség lett volna emberek millióit megölni Auschwitz-Birkenau állítólagos gázkamráiban.

Korábban, 1999-ben egy lengyel bíróság bűnösnek találta Ratajczakot a német háborús bűnök nyilvános tagadásában, amelyet törvény tilt Lengyelországban. Mivel azonban a könyvet a szerző saját maga adta ki mindössze 260 példányban, így az nem volt alkalmas közösség elleni izgatásra, így eltekintettek a büntetéstől.

Ratajczak professzor úgy védekezett a bíróságon, hogy könyve csupán áttekintést adott a holokauszttal kapcsolatos különböző nézetekről, beleértve a revizionista nézeteket is, mint pl. David Irving angol történész és egyéb szerzők munkáit. Ratajczak valóban nem volt klasszikus revizionista. Fő bűne az volt, hogy könyvében ismertette a revizionista nézeteket és ezektől nem határolódott el egyértelműen.

A jelentésekből azonban továbbra sem derült ki a halál pontos oka, többen gyilkosságot sejtenek az eset mögött az utóbbi évek, holokauszt revizionisták elleni gyilkosságok miatt. Emlékezetes, hogy 1977-ben Francois Duprat történésszel, a francia Nemzeti Front vezető politikusával robbantásos merénylet végzett, többen tudni vélik, hogy nézetei miatt, ám a 70-es évek a Front National ellenes terror évei voltak: 1976-ban Le Pen házát felrobbantották, 1977-ben pedig az említett 38 éves Francois Duprat-ot, akinek gyilkosait soha nem találták meg.

Ugyancsak erősíti a fenti körökben jártas teoretikusok álláspontját Robert Faurisson esete, aki a holokauszt-revizionizmus legfontosabb téziseit fektette le írásaiban, akit 1989-ben vertek össze brutálisan két zsidó fiatalember, akiket a rendőrség nem sokkal Faurisson megverése után elkaptak. Régóta hangosak a médiumok David Irving eseteivel kapcsolatban is, akit nem rég engedtek szabadlábra három éves börtönbüntetéséből, amit holokauszt-tagadásért szabtak ki rá, valamint Ernst Zündel-é, aki öt, plusz két évet kapott hasonló törvénysértésért.

Ezen említett esetek tekintetében tehát elindultak az elméletek gyártásai arról, hogy a lengyel történészt Duprat-hoz hasonlóan nézetei végett gyilkolták meg, a rendőrség azonban a boncolásra hivatkozva kizárta az idegenkezűséget, ám az mindenképpen jogos kérdésként merül fel, hogy mégis miként kerülhetett oda, úgy Ratajczak holtteste és miért nem vette észre két hétig senki?