Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Belépés

Ágoston Dániel: Néhány gondolat a buddhizmusról

Siddharta Buddha mondta: "Akinek szolgálatában rosszabbá, nem jobbá válik az ember, azt mondom, azt nem kell szolgálni. Akinek szolgálatában viszont jobbá, nem rosszabbá válik az ember, azt mondom, azt szolgálni kell." Ilyetén tehát szó nincs spirituális ürügyek mögé rejtett demokratikus fölforgatásról, hanem a meglévő hierarchia helyreigazításáról volt szó, mivel a brahmanák már régen eltávolodtak attól a szereptől, attól a feladattól, amire ők születtek.

A fő problémájuk pedig az volt, hogy Siddharta herceg nem támasztott dogmákat a "vallásban" (inkább filozófia), ugyanis a megvilágosodást az egyén útjának végigjárásával, a kötöttségek levetkőzésével lehet csak elérni, ezt pedig nem lehet heterogén kinyilatkoztatások mentén elérni. Baromi fontos elem, hogy Siddharta Buddha abszolút nem tartotta érdemesnek a tömegeket arra, hogy megvilágosodottak legyenek, ilyetén szellemi rasszokról beszélt, a "hitvány tömegekről" pedig mint szemétdombokról beszélt, amelyek ellenében a Felébredett csodálatos kivirágzása megtörténik. Vagyis éppen arról az übermensch embertípusról beszél, mint amiről Nietzsche 2500 évvel később. Tehát a buddhizmus pacifizmusa és humanizmusa csupán a már populárissá vált, megromlott és nyugatra exportált formája hiszi azt a badarságot, hogy a buddhizmus valami hippi vallás. Ennek kiváló ellenpéldája Ceylon és Japán, ahol a buddhizmus összehangolódott a hierarchikus, tradicionális, arisztokratikus és harci szellemmel.

Japán három fő szellemi irányzatából a bushido a következő eszméket tette magáévá, s teremtette meg belőlük saját ideológiáját:

– Sinto: A sintoizmus a tiszta tudatot (makoto), a kötelességérzetet (giri) és a hűséget (chugi) tette a szamuráj-értékrend részévé. Alapvető elvárás volt a tennóval, a sógunnal és a daimyóval szembeni hűség. Vitás kérdések esetén a közvetlen hűbérúr szava volt irányadó. Az ősök tisztelete (yamato damashi) és a patriotizmus (yamato kokoro) is a sintóból eredő értékek, amelyek a legutóbbi időkben sokszor a japán nacionalizmus elharapódzásának forrásai lettek.
– Zen: Az elkerülhetetlen elviselése, a minden helyzetben megnyilvánuló erőteljes koncentráció (iwao no mi), a rendíthetetlen nyugalom megőrzésének képessége kritikus helyzetekben, és a halál elfogadásának elvei a zenből származnak. A harcos osztály számára a zen tanításait tartották a legmegfelelőbbnek. A félelem legyőzése, az élet és halál fogalmainak megsemmisítése, és a felkészültség a harcban való halálra is a zen filozófiáján alapul. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy a szamurájok megvetették az életet. A zen filozófia a hindu vallással ellentétben egy kifejezetten életigenlő magatartást tanít. A szamurájok halálmegvetése (enryo) a zen filozófiáján alapszik, amely szerint a halál nem az élet ellentéte.
– Konfucianizmus: a konfuciánus tételekből az elöljárókkal, a klánnal és a családdal szembeni hűség (chu), a tisztelettudó viselkedésmód (gi), az érzékenység (yin), az udvariasság (rei), a nyíltság (shin), a bölcsesség (chi), az igazságosság (gi) és a szokások, normák tiszteletben tartásának erényeit foglalták a szamurájok kódexébe. A konfucianizmus hatására a szamuráj a megbecstelenítéstől való állandó rettegésben élt. A szepuku gyakorlata erre vezethető vissza.

Az egyesek által sommásan „pacifista vallásnak” is titulált buddhizmus alapítója két és félezer évvel ezelőtt nem fogalmazott meg parancsokat – ahogyan például Mózes tette –, hanem csupán tanácsokat adott követőinek. A legfontosabb tanácsa pedig nem úgy szólt, hogy „ne ölj”, hanem tágabb értelemben úgy, hogy „ne árts” – így a „nem ártás” (szanszkrit szóval ahimszá) lett a buddhisták egyik kulcsfogalma.

A buddhizmus – szemben a kereszténységgel vagy az iszlámmal – soha sehol sem fonódott össze szorosan az államhatalommal, mi több: hangsúlyosan egyéni döntés alapján követett vallásnak tekintik. Ám természetesen a buddhisták is gyakran döntenek úgy, hogy ha megtámadják őket, védekezni fognak, lásd Srí Lanka vagy Japán. Így olykor ők is tudatosan alkalmaznak erőszakot – közben azonban azt is hangsúlyozzák, hogy cselekedetüknek nem szabad haragból és zavarodottságból történnie, s mindvégig tudják: nekik is, és a nekik ártó ellenségnek is rossz, ami történik. Pacifista vallásnak tehát nem tekinthető a buddhizmus, ám mivel nem lehet mindenkit egyszerre boldoggá tenni „cselekedeteinkben az legyen a vezérfonal: mi az, ami a leghosszabb távon a legtöbb lény javára válik.” Ilyetén lehetséges az, hogy Evola kiválóan összeegyeztette mindezt a fasizmus doktrínájával, hiszen sokkal inkább hozható összefüggésbe a buddhizmussal, semmint a saulizmussal, s mindezt Misima Jukió meg is tette a II. világháború után.

Ma történt

Február 8.
1578. február 8. I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Mária skót királynőt, a katolikus párt reménységét. Erzsébet uralkodása alatt titkosszolgálta mintegy 650 katolikus papot vett nyilvántartásba, közülük 133-at felakasztottak, kibeleztek és felnégyeltek, 377-et börtönbe vetettek (vö. 21. február 1595; 29. november 1577.). A reformáció Angliájából időközben eltűnt tízezer szerzetes és kétezer apáca, sok ezer magánkápolna és sok száz vallásos társaság, az ezernél is több kolostori templom összedőlt vagy protestáns templomként működött tovább. (Vö. 1555. október 16.)

1683. február 8. Eszterházy Pál nádor „szerényen” azt javasolja I. Lipótnak, hogy Thököly Imre helyett inkább őt ruházza fel hercegi címmel. (Vö. 1703. május 26.; 1707. július 29.; 1708. február 29.)

1711. február 8. A foglyok kölcsönös kiváltására vonatkozó egyezményt megsértve Pálffy János császári tábornagy Budán lefejezteti az előző év október 29-i szekszárdi csatában foglyul ejtett Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost.

1919. február 8. "A világ forradalmasításának, amit át akarunk élni, kifejezetten a mi ügyünknek kell lennie és a mi kezünkben kell maradnia. Ennek a forradalomnak kell a zsidóság uralmát minden nemzet felett biztosítania", írja a párizsi Le Peuple Juif c. lap.

1920. február 8. „Nem kell eltúlozni azt a részt, amit a bolsevizmus megteremtésében és az orosz forradalom jelenlegi folyamatában… a nemzetközi - többnyire ateista - zsidók betöltenek. Bizonyára nagyon nagy, valószínűleg túlsúlyos a többiekéhez képest. (…) A szovjet intézményekben elképesztő a zsidók túlsúlya, és a Cseka által alkalmazott terror rendszerében is zsidók, és némely esetben zsidó nők játsszák a főszerepet”, írja Winston Churchill a The Sunday Heraldban. (Vö. 1905. december 30.; 1919. március 29.)

1942. február 8. "A legsúlyosabb rákos sejtet a mindkét (katolikus és evangélikus - a szerk. megj.) felekezethez tartozó papjaink jelentik! Most nem áll módomban válaszolni nekik, de mindent feljegyzek egy vastag füzetbe. Eljön a pillanat, amikor minden teketória nélkül leszámolok majd velük. (...) Az alapvető megoldást nem fogjuk megkerülni. Ha azt hinnénk, hogy egy társadalmat olyan ügyre kell felépítenünk, amelyet hazugnak tartunk, akkor a társadalom nem is méltó rá, hogy fenntartsák. Ha ellenben azt hisszük, hogy az igazság elégséges alapul szolgálhat akkor az embert arra készteti a lelkiismerete, hogy síkraszálljon az igazságért és kiirtsa a hazugságot. A jövendő nem fogja megérteni azokat az évszázadokat, amelyek ezután még hajlandók lesznek elviselni ennek a kultúrszennynek a terhét. Ahogyan a boszorkányüldözést fel kellett számolni, úgy fel kell számolni ezt a maradványt is", mondja Hitler Wolfsschanzéban Himmler és Speer jelenlétében.

1988. február 8. „Ne áltassuk magunkat: műperről van szó… Az ország és a lakosság kriminalizálása jelentős léptekkel haladt előre”, írja az osztrák Die Presse című jobboldali liberális újság a Kurt Waldheim államelnök ellen folyó nemzetközi kampány kapcsán, akit állítólagos „háborús bűnei” miatt zsidó nyomásgyakorló szervezetek nyomására le akartak mondatni posztjáról, annak ellenére, hogy a bécsi kormány által megbízott Nemzetközi Történészbizottság nem találta bűnösnek a terhére rótt cselekményekben.