Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Bár a Vatikán makacsul ragaszkodik álláspontjához, miszerint XVI. Benedek pápa bíborosként nem hátráltatta a pedofíliával vádolt papok elleni eljárásokat, egy most előkerült levélből kiderül: Ratzingernek fontosabb volt "az egyház érdeke", mint a gyermekeket molesztáló Stephen Kiesle elbocsátása a papi szolgálatból.
Stephen Kiesle tiszteletes Kaliforniában, az oaklandi püspökségben teljesített szolgálatot. 1978-ban három év próbaidőre bocsátották, mert két fiút megkötözött, majd fajtalankodott velük. 1981-ben az oaklandi püspökség - a pap kezdeményezésére - Kiesle elbocsátását indítványozta a Ratzinger vezette Hittani Kongregációnál. A Kongregáció később, 2001-ben - a De delictis gravioribus című belső utasítás alapján - minden szexuális vétséggel kapcsolatos ügyet magához vont.
"Az egyetemes egyház érdekei"
Ratzinger azonban nem értett egyet a molesztáló pap elbocsátásával. Mint az AP hírügynökséghez eljutott, 1985-ös keltezésű levelében írja, ez a lépés nagyon komolyan megfontolandó, mert súlyos következményekkel járhat. A későbbi pápa egyben arra kérte a püspököt, hogy adjanak meg a papnak minden atyai segítséget.
A bíboros azt is írta, hogy a döntés előtt számításba kell venni "az egyetemes egyház érdekeit" és azt, hogy a pap elbocsátása milyen hullámokat vetne a közösségben, valamint megemlíti Kiesle fiatal korát (38 éves volt ekkor). A kaliforniai elöljárók még legalább három alkalommal sürgették a molesztáló pap felmentését Ratzingernél. Kiesle közben visszatért a pinole-i St. Joseph-templomba, ahol főleg fiatalokkal foglalkozott.
A papi szolgálattól végül 1987-ben fosztották meg, de arról nincs feljegyzés, hogy pontosan mikor, hol és miért, sem arról, hogy a döntéshez köze volt-e Ratzingernek.
Stephen Kiesle-t 2004-ben hat év börtönre ítélték , miután bevallotta, hogy 1995-ben molesztált egy kislányt. Jelenleg a kaliforniai szexuális bűnözők listáján tartják nyilván.
A Vatikán első reakciói szerint a híradások eltorzítják a tényeket. Azt azonban elismerték, hogy a latin nyelvű levélen valóban Ratzinger bíboros aláírása látható.
(Index)
Február 8.
1578. február 8. I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Mária skót királynőt, a katolikus párt reménységét. Erzsébet uralkodása alatt titkosszolgálta mintegy 650 katolikus papot vett nyilvántartásba, közülük 133-at felakasztottak, kibeleztek és felnégyeltek, 377-et börtönbe vetettek (vö. 21. február 1595; 29. november 1577.). A reformáció Angliájából időközben eltűnt tízezer szerzetes és kétezer apáca, sok ezer magánkápolna és sok száz vallásos társaság, az ezernél is több kolostori templom összedőlt vagy protestáns templomként működött tovább. (Vö. 1555. október 16.)
1683. február 8. Eszterházy Pál nádor „szerényen” azt javasolja I. Lipótnak, hogy Thököly Imre helyett inkább őt ruházza fel hercegi címmel. (Vö. 1703. május 26.; 1707. július 29.; 1708. február 29.)
1711. február 8. A foglyok kölcsönös kiváltására vonatkozó egyezményt megsértve Pálffy János császári tábornagy Budán lefejezteti az előző év október 29-i szekszárdi csatában foglyul ejtett Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost.
1919. február 8. "A világ forradalmasításának, amit át akarunk élni, kifejezetten a mi ügyünknek kell lennie és a mi kezünkben kell maradnia. Ennek a forradalomnak kell a zsidóság uralmát minden nemzet felett biztosítania", írja a párizsi Le Peuple Juif c. lap.
1920. február 8. „Nem kell eltúlozni azt a részt, amit a bolsevizmus megteremtésében és az orosz forradalom jelenlegi folyamatában… a nemzetközi - többnyire ateista - zsidók betöltenek. Bizonyára nagyon nagy, valószínűleg túlsúlyos a többiekéhez képest. (…) A szovjet intézményekben elképesztő a zsidók túlsúlya, és a Cseka által alkalmazott terror rendszerében is zsidók, és némely esetben zsidó nők játsszák a főszerepet”, írja Winston Churchill a The Sunday Heraldban. (Vö. 1905. december 30.; 1919. március 29.)
1942. február 8. "A legsúlyosabb rákos sejtet a mindkét (katolikus és evangélikus - a szerk. megj.) felekezethez tartozó papjaink jelentik! Most nem áll módomban válaszolni nekik, de mindent feljegyzek egy vastag füzetbe. Eljön a pillanat, amikor minden teketória nélkül leszámolok majd velük. (...) Az alapvető megoldást nem fogjuk megkerülni. Ha azt hinnénk, hogy egy társadalmat olyan ügyre kell felépítenünk, amelyet hazugnak tartunk, akkor a társadalom nem is méltó rá, hogy fenntartsák. Ha ellenben azt hisszük, hogy az igazság elégséges alapul szolgálhat akkor az embert arra készteti a lelkiismerete, hogy síkraszálljon az igazságért és kiirtsa a hazugságot. A jövendő nem fogja megérteni azokat az évszázadokat, amelyek ezután még hajlandók lesznek elviselni ennek a kultúrszennynek a terhét. Ahogyan a boszorkányüldözést fel kellett számolni, úgy fel kell számolni ezt a maradványt is", mondja Hitler Wolfsschanzéban Himmler és Speer jelenlétében.
1988. február 8. „Ne áltassuk magunkat: műperről van szó… Az ország és a lakosság kriminalizálása jelentős léptekkel haladt előre”, írja az osztrák Die Presse című jobboldali liberális újság a Kurt Waldheim államelnök ellen folyó nemzetközi kampány kapcsán, akit állítólagos „háborús bűnei” miatt zsidó nyomásgyakorló szervezetek nyomására le akartak mondatni posztjáról, annak ellenére, hogy a bécsi kormány által megbízott Nemzetközi Történészbizottság nem találta bűnösnek a terhére rótt cselekményekben.