A Jobbik esete a szemforgatással: Apage, Satanas! - avagy naturam expellas furca, tamen usque recurret

Ágoston Dániel: Talentum

Na most meg itt ez a Király András. Múlt héten a nőcsábász Vona, jövő héten majd egy pedofil gárdista. Kampány van, így megy ez.

Királlyal kapcsolatban azonban nincs mit megmagyarázni. Burnyák parádén grasszált, fűvet szívott bongból és shotgunból, minősítette a görög bort és rendre utasított egy szemetelő öregembert. Na, de mi itt a baj?

Mi baj van azzal, ha egy huszonéves fiatal füvet szív? Emberek, 2010-et írunk! Állítom, hogy tíz előállítottból kettőt sem tudna előszedni senki azok közül, akik még nem szívtak füvet huszonöt éves korukig bezárólag!
Részegen szidta a görög bort? Ivott már valaki görög bort? Ízlés dolgában persze nem lehet vitatkozni, de hölgyeim és uraim, a görög bor iszonyatos! Dionüszoszt többen látni vélték, amint az Olimposz egyik szurdokában, magzatpózban zokog a szégyentől. Szurok-, gyanta- és kén ízű förtelmek, amik néha állatbőrökből vannak gipszezve. Borzalmasak higgyék el, így pedig senki ne csodálkozzék, ha a korábbi szóvivő ezen háborgott (igaz, fogalmam nincs, hogy akkor mitől rúgott be, de a helyzet súlya végett ettől a kérdéstől most tekintsünk el).
És ha rendbevágott egy szemetelő öreg biciklist? Hát minek szemetel? Csodálom, hogy a biciklit nem rúgta ki alóla senki, hiába élt meg hetven évet.

Ami necces, az a kanadai buziparádén való jelenlét. Azt valóban nehéz felvállalni, sőt, nem is lehet. Illetve lehet, magyarázat nélkül azonban az minimum gyanús. De aber sowas, hát mégsem hét négerrel, meg két lóval szerepelt a képeken, amint azokat igyekszik épp boldoggá tenni Kanada utcáin! Jó, jó, tudom, hogy rút dolog a buzikkal együtt mutatkozni, s magam is inkább dobálom ezeket a magamutogató papagájokat, semmint ölelgetném őket, de főbűnt mégsem követett el. Lehet, hogy még sosem látott ilyesmit, s azért állt oda pózolni! Nyilván sokan fotózkodnának Ufókkal is, ha leszállnának a földre és nem rögtön izotóp ágyúkkal lőnének bennünket. De még csak nem is ez jelenti a legnagyobb bajt.

Mi az, ami igazán kiverte biztosítékot? Nem, nem a Jobbik konzervativizmusa, hanem az, a farizeus viselkedés, az a tipikus saulista ájtatoskodás, ami az egész keresztényi szenteskedést jellemzi. Esti közös imádságok, Biblia-olvasások, közös szentmisék, zarándokút, meg anyám kínja? Ugyan már. E helyzet megint csak Nietzschét igazolja, miszerint a keresztények képtelenek aszerint élni, amit hitükben vallanak, mivel keresztényi elvek mentén élni egyszerűen képtelenség. És itt a bibi. Mert ugyanis, ha Király András ilyen szenteskedő, buzgó hívő, akkor vétett az istene parancsa ellen, mivel buzikkal parolázott, meg önpusztított és nem élt keresztényi életet, meg tuti, hogy gyónni sem járt rendszeresen, meg minden. Ha viszont mindazt, amit önéletrajzában írt, nem gondolta komolyan (márpedig nem gondolhatta komolyan), akkor egyszerűen hazudott, legalábbis igyekezett önmagát előnyös színben feltűntetni, átvágva és kellemetlen helyzetbe hozva ezzel pártját, illetve annak szimpatizánsait. És ez itten a baj kérem, ez a fő bűn és ezért is nagyon helyes, hogy Király András sebtében lemondott. Pedig még előnyt is lehetett volna faragni ebből a balhéból…

Csak azok a fránya buzik ne lettek volna. Ej, még plusz 3%-ot is hozott volna ez a hiszti a fiatalok köréből. No, de ez van. Minden esetre Király András jó arc, haragudni nem kell rá, ne csináljunk úgy, mintha bármelyikünk is másképp élne húsz esztendő környékén. Aki pedig igen, azt innen csókoltatom.

(ellenkultura.info)

Tóta W. Árpád: A teleszart szentfazék

Még le se ment a választás, és máris a jobbos ciklusok örökzöld poénján röhögünk: a teleszart szentfazékon.

Vagyis azon, amikor valaki, aki amúgy féltéglával veri a mellét a kereszténységére, kurvára tököncsapja magát, pedig próbált úgy tenni, mint akinek nincs is. Király András Jobbik-szóvivő sztorija ezt az ősi témát dolgozza fel kitűnő modern börleszkben. A főszereplő a végletekig karikírozza a vallási fanatikust, aki azért lett szélsőjobbos, mert ott van az isteni igazság. Van itt minden: négyméteres kettőskereszt, Boldog Özséb Színjátszó Kör, egyházi iskola, családunk mély vallásossága, ifjúság erkölcsi nevelése, Csíksomlyó. Király nem szarozott, meghentergett tapétaragasztóban, és magára borította a szittyabutikot. Annál nagyobbat szól a poén: ő is csak ugyanolyan srác, mint bármely mai fiatal. Talán egy kicsit bolondosabb, harsányabb, de nyitott, érdeklődő, az életet élvezni tudó világpolgár. Egy szeretetre méltó aranypofa.

Amikor kiderül, akkor persze egy-két napig kínos, de utána a megkönnyebbülés jön. Nem kell többé szerepet játszani, böjtölni, illetve titokban a spájzban tömni a libacombot nagypénteken. András mától szabad ember, és talán idővel rájön arra is, hogy nincs helye egy olyan pártnál, amelyik ezt a szabadságot meg akarná vonni tőle. És megcsináltathatja végre a rasztafrizurát, amire mélyen vallásos gyerekkorától vágyott.

Magatokon röhögtök!

Mivel a Jobbik többeknek is útban van, rácsaptak a nokedlire az éhes kacsák. Legjobban a Fideszt idegesíti a Jobbik, ezért a fideszes és a szimpatizáns figurák mutogatnak a leghangosabban, ni, hát ilyen romlottak ezek a taknyosok. Csakhogy Király esete nemcsak a Jobbiknak kínos, hanem az egész kereszténykonzervatív erkölcscsősz irányzatnak, és annak nemcsak a Jobbikban vannak proponensei, hanem a Fideszben is, ifjúkonzervatívoktól a pártsajtó legaljáig. Ez a skizofrénia a teljes jobboldalra érvényes: naponta áthágják az általuk erkölcsösnek, követendőnek hirdetett szabályokat, amiket mellesleg az ifjúság számára tiltással és erőszakkal kötelezővé szeretnének tenni. Ők sem szűzen házasodnak, csak a pofájukat jártatják, hogy az milyen nagyszerű. Úgyhogy pontosan tudják, hogy amit mondanak, az nem igaz. De mégis mondják. Illetve van egy valláskárosult kemény mag, amelyik nyomja az intelmeket, a többiek meg gyávák vitába szállni a táboron belül, csak magukban jegyzik meg, hogy ők is voltak fiatalok, oszt mégis EP-képviselő lett belőlük. Álszent köcsögök, mint már jeleztem.

Rendre kibuggyannak abból az iskolaköpenyből, amit amúgy az egész országra rá akarnak húzni, lebukásuk ezért állandó, kimeríthetetlen humorforrás. Nem volna semmi gond, ha nem mantráznának erkölcsös életről, de így maguknak keresik a bajt. Ketté kell röhögni az ilyet, kíméletlenül.

Ha a magyarok a saját értékrendjük szerint szavaznának, akkor párt nem kerülhetne helyzetbe ezzel a poshadt és hazug szenteskedéssel. Ha úgy szavaznának, ahogy az életüket élik, akkor elsöprő, kétharmados liberális többségre készülhetnénk. Érdemes ezt észben tartani akkor is, ha épp a jobboldalnak áll a zászló. A felhatalmazás nem a keresztény kurzusnak szól.

(w.blog.hu)