Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Belépés

Perge Ottó: Szabadlábon Ernst Zündel, a holokauszt-inkvizíció áldozata

Ernst Zündel revizionista történész március 1-jén visszanyerte szabadságát, miután letöltötte ötéves (!) börtönbüntetését. A 70 esztendős Zündelt 2005-ben szolgáltatta ki Kanada a Német Szövetségi Köztársaságnak, ahol is – a szólásszabadság és a demokrácia legnagyobb dicsőségére – bűnösnek találták a férfit, mivel nyilvánosan is hirdetni merészelte nézeteit a zsidók második világháborús szenvedéstörténetével kapcsolatban.

A képen Ernst Zündel egyik ügyvédjével, Dr. Herbert Schallerrel látható. Félreértések elkerülése végett: a megtermettebb, jó húsban lévő férfi Ernst Zündel.
Amikor Zündel hétfőn kilépett a mannheimi börtön kapuján, kb. húsz híve „bravó” kiáltásokkal üdvözölte. Néhányan virágot nyújtottak át neki. "Újra itt vagyok, hét év után (ugyanis az USA-ban, majd Kanadában is raboskodott, mielőtt kiadták volna Németországnak – P.O.), megjártam három ország három börtönét” - vázolta röviden az elmúlt évek eseményeit Ernst Zündel. Ugyanakkor arra a kérdésre ezúttal nem volt hajlandó válaszolni, hogy megtörtént-e a holokauszt? "Meglehetősen szomorú ügy ez az egész. Sok mindent mondhatnék, azonban nem akarok megsérteni senkit, és a drákói törvényekre is tekintettel kell lennem” - indokolta meg érthető óvatosságát az idős férfi.
Zündel kiszabadulásakor nem beszélt a jövőt illető terveiről. Annyit mondott csupán, hogy most elsősorban megromlott egészségi állapota miatt aggódik. „Mivel az elmúlt hét évet egy meglehetősen szűk helyen töltöttem, keveset mozogtam, és meghíztam. Ezért szeretnék leadni valamit a súlyomból. Alighanem kórházi kivizsgálásra is szükségem lesz” - mondta Zündel az őt éltető híveinek illetve az újságíróknak. Szólt arról is, hogy még nem tudja, visszamenjen-e Kanadába, ahol is hosszú évtizedeken át élt, miután 1958-ban Németországból az észak-amerikai államba emigrált. Zündeltől azonban revizionista tevékenysége miatt megtagadták a kanadai állampolgárságot, ezért az Egyesült Államokba költözött, a Tennessee államban található Pigeon Forge-ba. 2003-ban azonban az USA visszatoloncolta Kanadába. Hiába, nincsen már szabad ország az egykori „szabad világban”.
2005 februárjában egy kanadai bíróság úgy döntött, hogy Ernst Zündel tevékenysége „veszélyezteti az állam, sőt a nemzetközi közösség biztonságát”. A határozat nyomán lehetővé vált kiadatása Németország számára. Szabadulásakor ügyvédje is nyilatkozott a sajtó képviselői előtt, hangsúlyozva, hogy a védencére kirótt ötéves börtönbüntetés kirívóan súlyos ítélet volt, igazságos bírói döntésben bízni azonban nem lehetett, tekintve azt a rendkívüli „érzékenységet”, amely a holokauszt kérdését körülveszi.
"Boldog vagyok, hogy kibírta az öt évet” - jelentette ki az ügyvéd, Alexandra Rittershaus. "Nagyon nehéz, embertpróbáló időszak lehetett a számára" - tette hozzá. Mint mondta, a börtön vezetősége még a hozzá intézett levelek jó részét sem adta át a részére, azzal az indokkal, hogy a „társadalomba történő beilleszkedését” nehezítené, ha elolvashatná a neki címzett üzeneteket.
A börtön előtt gyülekező hívei "kivételesen bátor embernek” nevezték őt, aki a „igazságtalanság áldozata” lett. Néhányan annak a véleményüknek is hangot mertek adni, hogy egyáltalán nincsenek bizonyítékok a gázkamrák létére vonatkozóan.
Szinte Zündel kiszabadulásával egy időben érkezett a hír, hogy egy Ausztriában élő revizionista, Gerd Honsik börtönbüntetését öt évről négyre csökkentették. Gerd Honsik — aki többek között a „Hitler ártatlan?” című könyv írója – 1992-ben menekült Ausztriából Spanyolországba, remélve, hogy ott nem üldözik nézeteinek kifejtése miatt. Egy ideig tényleg békén hagyták, 2007-ben azonban letartóztatták, és kiadták Ausztriának, ahol is 2009 áprilisában öt év börtönbüntetésre ítélték, melyet most egy bécsi bíróság túl súlyosnak talált, és egy évvel megrövidített.

(Kuruc.info)

Ma történt

Február 8.
1578. február 8. I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Mária skót királynőt, a katolikus párt reménységét. Erzsébet uralkodása alatt titkosszolgálta mintegy 650 katolikus papot vett nyilvántartásba, közülük 133-at felakasztottak, kibeleztek és felnégyeltek, 377-et börtönbe vetettek (vö. 21. február 1595; 29. november 1577.). A reformáció Angliájából időközben eltűnt tízezer szerzetes és kétezer apáca, sok ezer magánkápolna és sok száz vallásos társaság, az ezernél is több kolostori templom összedőlt vagy protestáns templomként működött tovább. (Vö. 1555. október 16.)

1683. február 8. Eszterházy Pál nádor „szerényen” azt javasolja I. Lipótnak, hogy Thököly Imre helyett inkább őt ruházza fel hercegi címmel. (Vö. 1703. május 26.; 1707. július 29.; 1708. február 29.)

1711. február 8. A foglyok kölcsönös kiváltására vonatkozó egyezményt megsértve Pálffy János császári tábornagy Budán lefejezteti az előző év október 29-i szekszárdi csatában foglyul ejtett Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost.

1919. február 8. "A világ forradalmasításának, amit át akarunk élni, kifejezetten a mi ügyünknek kell lennie és a mi kezünkben kell maradnia. Ennek a forradalomnak kell a zsidóság uralmát minden nemzet felett biztosítania", írja a párizsi Le Peuple Juif c. lap.

1920. február 8. „Nem kell eltúlozni azt a részt, amit a bolsevizmus megteremtésében és az orosz forradalom jelenlegi folyamatában… a nemzetközi - többnyire ateista - zsidók betöltenek. Bizonyára nagyon nagy, valószínűleg túlsúlyos a többiekéhez képest. (…) A szovjet intézményekben elképesztő a zsidók túlsúlya, és a Cseka által alkalmazott terror rendszerében is zsidók, és némely esetben zsidó nők játsszák a főszerepet”, írja Winston Churchill a The Sunday Heraldban. (Vö. 1905. december 30.; 1919. március 29.)

1942. február 8. "A legsúlyosabb rákos sejtet a mindkét (katolikus és evangélikus - a szerk. megj.) felekezethez tartozó papjaink jelentik! Most nem áll módomban válaszolni nekik, de mindent feljegyzek egy vastag füzetbe. Eljön a pillanat, amikor minden teketória nélkül leszámolok majd velük. (...) Az alapvető megoldást nem fogjuk megkerülni. Ha azt hinnénk, hogy egy társadalmat olyan ügyre kell felépítenünk, amelyet hazugnak tartunk, akkor a társadalom nem is méltó rá, hogy fenntartsák. Ha ellenben azt hisszük, hogy az igazság elégséges alapul szolgálhat akkor az embert arra készteti a lelkiismerete, hogy síkraszálljon az igazságért és kiirtsa a hazugságot. A jövendő nem fogja megérteni azokat az évszázadokat, amelyek ezután még hajlandók lesznek elviselni ennek a kultúrszennynek a terhét. Ahogyan a boszorkányüldözést fel kellett számolni, úgy fel kell számolni ezt a maradványt is", mondja Hitler Wolfsschanzéban Himmler és Speer jelenlétében.

1988. február 8. „Ne áltassuk magunkat: műperről van szó… Az ország és a lakosság kriminalizálása jelentős léptekkel haladt előre”, írja az osztrák Die Presse című jobboldali liberális újság a Kurt Waldheim államelnök ellen folyó nemzetközi kampány kapcsán, akit állítólagos „háborús bűnei” miatt zsidó nyomásgyakorló szervezetek nyomására le akartak mondatni posztjáról, annak ellenére, hogy a bécsi kormány által megbízott Nemzetközi Történészbizottság nem találta bűnösnek a terhére rótt cselekményekben.