Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Belépés

Egyetlen nap hordaléka: Jezsuita pederaszták egy berlini iskolában és máshol + Vatikáni rapporton a pederaszta-barát ír püspökök

Berlini elit iskola növendékeit rontották meg a jezsuiták

A berlini jezsuita iskola diákjai megdöbbentő bejelentéssel szembesültek január végén: iskolaigazgatójuk, Klaus Mertes tördelmesen bevallotta, hogy az iskolában – a hetvenes-nyolcvanas években – fiatalokat rontottak meg a katolikus papok. Mertens lavinát indított el. Kezdetben csak 30 esetről volt tudomásuk, de legutóbbi interjújában már arról beszél: akár három számjegyű is lehet a bejelentések száma. Az 1925-ben alapított Canisius jezsuita gimnázium Berlin egyik elit intézménye, ahova sokszoros a túljelentkezés. Itt tanult többek között Rainer Barzel, a Bundestag egykori CDU-s elnöke, de a Plan B nevű nyugatnémet punk-rock banda énekese is. A zenész egy blogban nemrég arról írt, hogy egy iskolatársa a szexuális és testi bántalmazások miatt megpróbálta megölni a tanárát, de végül csak súlyosan megsebesítette: ezek után öngyilkos lett. Mások a mai napig úgy érzik, hogy nem tudják lemosni magukról a szennyet. Bejelentések ugyanis már korábban is voltak, ezek szerint három egykori paptanár járt élen a visszaélésekben: egyikük el is ismerte bűnösségét.

Az iskola korábbi vezetői vagy szőnyeg alá söpörték a problémát, vagy a „félresiklott tanárokat” egyszerűen áthelyeztették máshova, ahol persze ismét fiatalokkal foglalkozhattak. A mostani botrányt látva – némi késéssel – a német katolikus egyház is bocsánatot kért, és a visszaélések kivizsgálását sürgette a Vatikán is.

A berlini iskolaigazgató azonban ennél is továbbment, amikor szokatlan bátorsággal beszélt a katolikus egyház belső problémáiról. Egyrészt arról, hogy az egyház mind a mai napig homofób, így a saját nemükhöz vonzódó papok kénytelenek elfojtani érzéseiket (és jobb híján a fiatal fiúkhoz menekülni). Másrészt a mai fiatalok világa és az egyház megközelítése a szexuális témákhoz mérföldekre van egymástól: ezért is kell olyan sokat várni a bocsánatkérésekre. A katolikus egyháznak megvan a lehetősége arra, hogy megreformálja magát. De ez csak belülről jöhet – sürgette Mertes a Berliner Zeitungnak nyilatkozva.

Országos pedofilbotrány Németországban

Naponta nő a németországi katolikus iskolák száma, ahol a paptanárok szexuálisan molesztálták a diákokat. Az igazságügyi miniszter 30 évre növelné az elévülést.

A jezsuita rend által kirendelt, az ügy felderítésével megbízott ügyvéd egy keddi interjúban beszámolt arról: egyedül nála több mint 100 áldozat jelentkezett a berlini Canisius gimnáziumból és más katolikus iskolákból. Egy másik berlini ügyvéd – aki ugyancsak több korábbi érintett érdekeit képviseli – közölte: védencei számára 10 ezer euróig terjedő kártérítést követel a jezsuita rendtől.

Egy nappal korábban a berlini iskola igazgatója sem zárta ki, hogy az egykori paptanárok által megrontott áldozatok száma háromszámjegyű lehet. A Canisius gimnáziumban korábban arra derült fény, hogy 1975 és 1983 között két tanár több mint 30 diákkal szemben erőszakoskodott. Később egy harmadik is beismert hasonló bűncselekményeket diákjai terhére.

A berlini gimnáziumban történteket az igazgató, Klaus Mertes atya január végén tárta fel az iskola diákjai előtt. Mertes már korábban tudomást szerzett a visszaélésekről, és ezért választotta a nyilvánosságot.

Közben hasonló, ugyancsak korábbi szexuális visszaélésekről érkezett hír egy hamburgi, egy bonni és egy Fekete-erdei jezsuita gimnáziumból is. Keddi sajtójelentések szerint hasonló eset történt egy evangélikus egyházközségben is, ahol a helyi kántor egy 14 éves kislányon követett el erőszakot.

A jezsuita rend megbízottja, Ursula Raue a hét közepén terjeszti elő a történtekkel kapcsolatos ideiglenes jelentését. A rend szóvivője közölte, hogy nem zárkóznak el kártérítések kifizetésétől. Thomas Bush hangsúlyozta, hogy előbb az áldozatokat kívánják meghallgatni. Az ügyben eljáró másik ügyvéd azt hangoztatta: az általa képviselt személyek nem elégednek meg a bocsánatkéréssel, hanem kártérítést követelnek. Manuela Groll peren kívüli megegyezésre számít.

Korábban a Canisius gimnázium igazgatója után a németországi jezsuita rend is bocsánatot kér a történtek miatt, a Vatikán szóvivője, Federico Lombardi atya pedig azt nyilatkozta: a Szentszék teljes mértékben támogatja a visszaélések felderítését.

Németországban sajátos vita kezdődött a szexuális bűncselekmények elévülési idejéről. A konzervatív CDU/CSU Bundestag-frakciójának helyettes vezetője kedden kijelentette: a konzervatív pártok kezdeményezni kívánják az ilyen jellegű bűncselekmények elévülési idejének meghosszabbítását. Günther Krings szerint mindezzel az áldozatok védelmét kívánják erősíteni.

Egy nappal korábban a bajor igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a gyermekeken elkövetett szexuális bűntettek elévülési idejét 30 évre kell emelni. A liberális szövetségi igazságügyi miniszter, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger viszont egy keddi interjúban óva intett az "elsietett lépésektől." Súlyos szexuális bűncselekmények esetében Németországban az elévülési idő 20 év.

A Vatikánban magyarázkodnak az ír püspökök

Megelégelhette XVI. Benedek pápa a katolikus egyházat alapjaiban megrázó pedofilbotrányokat, mert tegnap a Vatikánba rendelte azokat az ír püspököket, akik felelősek lehetnek a gyerekmolesztálási ügyek eltussolásáért. Az egyház tekintélyét nemcsak Írországban, hanem az Egyesült Államokban és Németországban is kikezdték a szexuális bűncselekmények.

Kétnapos tanácskozás a Vatikánban a pedofil bűnökről

Mint arról a Népszabadság is beszámolt, múlt év novemberének végén látott napvilágot Írországban az a 750 oldalas jelentés, mely feltárta az 1975 és 2004 között gyermekek ellen elkövetett atrocitásokat. Ha szervezett pedofil bűnszövetkezet nem is működött az egyházon belül, megrontott áldozatok közel kétszáz ír római katolikus pap ellen tettek bejelentést. Ám sem az egyházi, sem az állami szervek, vagy a rendőrség nem hozta nyilvánosságra a történteket. Fontosabbnak tűnt az egyház tekintélyének és vagyonának megóvása, minthogy segítsenek és igazságot szolgáltassanak annak a több mint háromszáz fi atalnak, akiknek bizalmával a gondjukat viselő papok visszaéltek. A legsúlyosabb kritikával illetett, a visszásságokat elhallgató püspökök közül négy már lemondott tisztségéről, az ötödik, a Galway egyházmegyét képviselő Martin Drennan azonban mindeddig ellenállt a visszavonulását követelő felhívásoknak.

Az ír egyházi vezetők vatikáni látogatása példa nélküli esemény, mert nem illeszkedik az általában ötévente egyszer sorra kerülő megbeszélések sorába. A pápa azt várja tőlük, hogy „elinduljanak a megbánás, megbékélés és megújulás útján”. A több mint húsz püspök meghallgatása előtt közös istentiszteletre került sor, melynek során Tarcisio Bertone vatikáni államtitkár „különösen undorítónak” és az ír egyház szempontjából „megalázónak” nevezte a történteket. A Szentatya, akinek szülőhazájában, Németországban néhány héttel ezelőtt ugyancsak kirobbant egy, a katolikus egyházat érintő szexbotrány, a Vatikánba citált mind a huszonnégy ír püspököt meghallgatja. A csúcstalálkozót SeanBrady, az Ír-sziget bíboros érseke nyitotta meg, majd az ír püspökök egyenként hét percet kaptak mondandójuk előadására. XVI. Benedek pontosan tudni akarja, milyen ismeretekkel rendelkeztek a súlyos nemi, lelki és testi zaklatásokról, melyeket papok és más, az egyház szolgálatában álló személyek követtek el kiskorúak ellen árvaházakban és más intézményekben.

A kétnapos vatikáni tanácskozás előestéjén a megrontások áldozatai a pápa közbeavatkozását, irányítását, befolyását kérték, egyben pénzügyi kompenzációért folyamodtak. Michael O’Brien, a Fianna Fail párt egykori politikusa, aki saját bőrén tapasztalta meg a molesztálásokat, kiadott nyilatkozatában felszólította a Szentatyát, hogy kérjen bocsánatot az áldozatoktól és azoktól az írektől, akik támogatják a megrontottak ügyét. XVI. Benedek ígéretet tett arra, hogy apostoli levélben reagál a skandalumra, de nem közölte, erre mikor kerül sor.

(MTI/nol)

Ma történt

Szeptember 7.
1656. szeptember 7. Gyulafehérvárott szövetséget köt II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (valamint hűbéresei: Stefan Georghe moldvai és Serban Konstantin havasalföldi vajda) és Bogdan Hmelnyickij kozák hetman Lengyelország ellen. Az ukránokat kiszipolyozó zsidók és az ezek bérenceinek tartott katolikus lengyelek ellen fellépő Hmelnyickij már öt évvel korábban Rákóczinak ajánlotta fel a lengyel koronát felkelésük győzelme esetére. (Vö. 1657. január 6.)

1844. szeptember 7. A magyar országgyűlés kerületi ülése törvényjavaslatban elveti a zsidók általános emancipációját, de eltörli az őket sújtó türelmi adót, szabad lakásválasztást és foglalkozást enged számukra, és korlátozott birtokbírhatási jogot ad nekik. A felsőtábla azonban elveti a javaslatot.

1923. szeptember 7. „A belügyi népbiztosság nemrégiben különleges bizottságot hozott létre, amelynek célja a ’zsidók védelme a sötét erőkkel szemben’ ”, írja a Jevrejszkaja Tribuna c. zsidó közösségi lap – a bolsevik hatalomátvétel után után öt évvel! (Vö. 1929. február 19.)

2007. szeptember 7. A Ha'aretz izraeli napilap szerint Ramvydas Valentukevicius litván államügyész jelezte az izraeli igazságyügyi szerveknek, hogy emberiségellenes bűnök gyanújával ki akarják hallgatni Jichák Árád (alias Iszák Rudnickij) holokausztkutatót, a Jád Vásem Holokauszt Emlékmúzeum igazgatótanácsának (1972-1993) volt elnökét, a Csáhál ny. vezérezredesét, aki a II. világháború alatt az NKVD ügynökeként részt vett szovjetellenes litván hazafiak kivégzésében. Efrájim Zuroff, a jeruzsálemi Wiesenthal Központ igazgatója két nappal később ugyancsak a Ha'aretzben antiszemita akciónak minősítette a litván kérést.