Dr. Henry E. Garrett: Az I.Q. és a genetika

Mivel az emberfajok fizikailag és lelkileg különböznek egymástól, logikus a feltevés, hogy a mentális vonásaikban is különbségek vannak. Ez az információ tudományos okokkal ugyanúgy értékelhető, mint oktatási, társadalmi és pályaválasztási téren. A témában alapos kutatást folytattak, amelynek bizonyos lényegi megállapításaira fogunk kitérni az alábbiakban.

1. A négerek és fehérek közötti különbségek okainak magyarázatára két ellentétes nézet létezik. Az egyik szerint a különbségekért nagyrészt - ha nem teljesen - a környezeti okok a felelősek. Az ellentétes oldalon, az öröklődési nézet hívei úgy vélik, hogy a bizonyítékok súlya a különbségek nagyrészt genetikai eredetét támasztja alá. Úgy vélik tehát, hogy átlagosan a négerek mindig alacsonyabb szinten teljesítenek, mint a fehérek, mivel roszabbak a genetikai adottságaik.

2. Carleton Coon professzor kimutatta, hogy a néger faj fejlettségi szintjét tekintve legalább kétszázezer évvel van elmaradva a fehér faj mögött. A négerek agya még most is meglehetősen alulfejlett a fehérekéhez képest, átlagosan kisebb, könnyebb és kevésbé barázdált, mint a fehéreké. Ezek a fejlettségbeli különbözőségek éppen elegendőek ahhoz, hgy megmagyarázzák a néger gyerekek gyengébb képességét a tanulásban vagy a fehérek szintjének elérésében.

3. Az egypetéjű ikrekkel foglalkozó mintegy ötven összehasonlító vizsgálat megállapította, hogy az egyéni intelligenciát legalább 75 százalékban az öröklődésnek kell tulajdonítani. Eszerint a négerek és a fehérek közötti különbségek három-egy arányban lehetnek örökletesek, illetve környezetfüggőek. Gyakran nem értik világosan, hogy a (négerek és a fehérek közötti) örökletes (genetikai) különbségeknek nem kell jelentőseknek lenniük ahhoz, hogy jelentős befolyásuk legyen. Így például a gyermek nemét egyetlen kromszóma határozza meg a 45 közül.

4. A néger gyerekek átlagos intelligencia quotiense 80 körüli, a fehéreké 100, ami azt jelenti, hogy a néger gyerekeknek csupán a felső 10 százaléka fog olyan jól teljesíteni az iskolában, mint az átlagos fehérek. Az alaptantárgyakban, mint az olvasás és a számtan, a néger gyerekek egy-két fokos lemaradást tanusítanak az elemi iskola kezdeti éveiben, két-három fokos lemaradást a középiskolában és legalább négy fokos lemaradást a főiskolában.

5. Az első világháború alatt a hadseregben végzett mentális tesztek (a szellemi képességeket mérő vizsgálatok) kimutatták, hogy csupán a néger katonák 14 százaléka teljesített ugyanúgy, mint az átlagos fehér társaik. Ha egyenlőek lennének, eredményüknek 50 százalékosnak kellene lennie. 1966-ban hasonló teszteket végeztettek a fekete katonákkal, és csak a 12 százalékuk ért el ugyanolyan eredményeket, mint a fehérek. A közben eltelt ötven év alatt sem volt „felzárkózás”.

6. Az ellenkezőjére utaló elragadtatott beszámolók ellenére, Fekete-Afrika utolsó 5000 éves történelme nagyrészt üres (mint azt Nathaniel Weyl történész kimutatta). A Szaharától délre szó szerint nem létezett civilizáció. A fekete-afrikaiaknak nem volt írott nyelvük, csak szóbeli legendáik; nem ismerték az időszámítást és nem volt mértékrendszerük. Még az ekét és a kereket sem fedezték fel, és nem voltak háziállataik sem. Nem építettek hidakat - valójában nem építettek semmit, ami bonyolultabb, mint egy sárkunyhó vagy egy zsupfedeles csűr. Az afrikaiak között nem folyt kereskedés, a saját fajú rabszolgákkal való kereskedelmet kivéve. Nem voltak igavonó állataik sem. A fekete-afrikaiak a fejükön szállították a szállítani valókat. Sok mese szól a „barátságos fák árnyékában hűsölő boldog afrikai vadakról”, aki idillikus életet élveztek, míg a fehér ember le nem rombolta azt. Amit ténylegesen találunk, az egy nyomorult teremtmény, akit járványok tizedeltek, emberi és állati ellenségek szorongattak és egyik napról a másikra tengette életét. Az afrikaiak saját fajtájukkal szembeni kegyetlenségéről gyakran számoltak be felfedezők és misszionáriusok egyaránt.

7. A civilizált magatartás és a személyes felelősségtudat ugyanúgy - sőt még inkább - függ a vérmérsékleti és érzelmi jellemvonásoktól, mint az iskolai tanulási képességektől. Az amerikai négerek bűncselekmények elkövetése terén mutatott rekordja botrányos, és törvénytelen tetteik bűnügyi költségei nagymértékben aránytalanok lélekszámukkal és a társadalomhoz való hozzájárulásukkal. Egy FBI-jelentés szerint a négerek egy főre vonatkoztatva tízszer annyi gyilkosságot, hatszor annyi rablást és hétszer annyi nemi erőszakot követnek el, mint a fehérek. Általánosságban a négerek primitívebbek, mint a fehérek, abből következően a bűncselekményeik is vadabbak és kevésbé bonyolultak. Az a nézet, hogy a négerek hátrányai a környezeti hiányosságokból ered, csak egy sóvárgó óhaj, és veszélyes is. A polgári viszálykodás állandó mintáját eredményezte.

A szerző a Columbia Egyetem Pszichológiai Tanszékének egykori vezetője, a Amerikai Pszichológiai Szövetség (APA) volt elnöke. Jelen írása a The Truth At Last 454. (2006) számában jelent meg.
Georgia Állam Főiskolai szintfelmérő tesztjei (Az egyes teszteket elvégző etnikai csoportok százalékos eredményei)

(Ford.: G.I.) MD 2006. III. 23.