"Jézus Krisztus nevében" - pedofil pedagógia az írországi katolikus (fegy)intézetekben (csak az írországiakban?)

Pedofília, szadizmus, megrontás, bűnpártolás, farizeuskodás, hét évtized, 216 egyházi intézmény, 800 bűnelkövető, 30 ezer gyermekáldozat - ezek a kulcsszavai annak a hajmeresztő dokumentum-thrillernek, amelyhez Írország katolikus tanintézményei szolgáltattak színteret, az állam elvileg bűnüldözésre hivatott szervei pedig sajnálatos módon szinte mindvégig cinkosan asszisztáltak hozzá. Nehogy már szó érje a (római katolikus anyaszentegy)ház elejét, ugyebár! És egy igencsak szentségtörő kérdés: vajon hány hasonló csontváz zörög még a Vatizsálemből kézivezérelt saulista szektások szekrényeiben világszerte? Jobb bele sem gondolni...

Érsekek is eltitkolták a molesztálásokat

Négy érsek is az egyház hírnevét tartotta szem előtt, amikor évtizedeken keresztül eltitkolta a papok által elkövetett molesztálásokat. Egy három évi kutatást összegző jelentés a rendőrséget is bírálta, amiért nem figyeltek oda megfelelően az érkezett panaszokra.

A dublini főegyházmegye négy érseke is évtizedeken keresztül elhallgatta az egyházon belüli visszaéléseket, hogy mentse az egyház hírnevét, derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésből. A hétszáz oldalas jelentést készítő bizottság szerint még az 1990-es években is a titoktartás, a botrány elkerülése volt a fő szempont a papok által elkövetett gyermekmolesztálások ügyében.
A megdöbbentő információk között különösen riasztóan hatott, hogy volt olyan pap, aki saját bevallása szerint több mint száz gyermekkel fajtalankodott, egy másik pedig két és fél évtizeden át minden második héten megrontott egy kisfiút. A jelentés elsősorban magukat az egyházra szégyent hozó papokat ostorozza, de bőven kijut a kritikából a rendőrségnek is. Egy bizonyos Edmondus atya ellen tett panaszt például az ír Garda főparancsnoka John Charles McQuaid érseknek adta át, ahelyett, hogy bűnügyi eljárást indított volna. Megesett az is, hogy ugyanazzal a gyerekkel egyidejűleg két pap erőszakoskodott. 1995-ben fordult elő először, hogy a főegyházmegye értesítette a polgári hatóságokat a súlyos visszaélésekről, de az biztos, hogy minden püspök elsődlegesen az egyház iránt mutatott lojalitást.
A vizsgálatban hatvanezer korábban titkos egyházi iratot néztek át, 46 papot és az ellenük gyermekek molesztálása miatt beterjesztett panaszokat vizsgálták.
Az már korábban kiderült, hogy rendszeresen bántalmazták, szexuálisan zaklatták és megalázták a gyerekeket Írországban a katolikus egyház által fenntartott árvaházakban és javítóintézetekben. A jelentésben említett 46 pap közül tizenegyet már el is ítéltek kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával.
A vizsgálóbizottság súlyosan elmarasztalta az ír hatóságokat is, amiért a rendőri vezetők közül sokan a rendőrség hatáskörén kívülinek tekintették az egyházi személyiségeket, és több esetben nyomozás elrendelése helyett az egyházhoz utalták vissza a panaszbejelentéseket. Az ország rendőrkapitány csütörtökön nyilatkozatában elnézést kért a történtek miatt.

Ír katolikus rendek kárpótolnák áldozatiakat

Betekintést enged pénzügyeibe és kárpótlást fizet az intézményeikben évtizedeken keresztül vert és zaklatott gyerekeknek, áll 18 írországi római katolikus szerzetes rend csütörtöki közös nyilatkozatában. A kormány vizsgálóbizottság május közepén derítette ki a visszaéléseket.

Engedve az ír kormány nyomásának, 18 római katolikus szerzetes rend ígérte meg csütörtökön, hogy betekintést enged pénzügyeibe, és új rendszert hoz létre azoknak a kárpótlására, akikkel szemben évtizedeken át visszaéléseket követtek el írországi katolikus oktató-nevelő intézményekben.
A közös közleményt azután tették közzé, hogy Brian Cowen miniszterelnök háromórás megbeszélést tartott a rendek főnökeivel, kíméletlenül bírálva őket, amiért nem hajlandóak elismerni, mekkora szenvedést okoztak gyermekek generációinak a visszaéléseket elkövetők következetes oltalmazásával.
Májusban hozta nyilvánosságra jelentését az a vizsgálóbizottság, amelyet 2000-ben állított fel a dublini kormány, hogy feltárja az 1930 és 1990 között az ország állami és egyházi nevelőintézeteiben elkövetett visszaéléseket. A dokumentum - amely szerint évtizedeken át rendszeresen vertek és szexuálisan zaklattak, meggyaláztak fiúkat és lányokat az ír katolikus egyház oktató-nevelő intézményeiben - megrázta Írországot.
A rendek ezzel első ízben fogadták el az ír kormánynak azt a követelését, hogy független könyvvizsgáló mérje fel tulajdonaik értékét, megállapítva, mennyivel tudnak még hozzájárulni a kárpótlásokhoz. Az egykori áldozatok ügyvédei azt állítják, hogy a rendek bonyolult "itt a piros, hol a piros" játékot folytatva rejtik el tényleges vagyonukat.
A dublini kormány üdvözölte a katolikus vezetők kötelezettségvállalását, noha a rendek nem ajánlottak fel újabb - a velük kötött 2002-es megállapodást meghaladó - konkrét összeget az áldozatok kárpótlására. Az ír állam eddig csaknem egymilliárd euró kártérítést fizetett ki a visszaélések több ezer áldozatának, csaknem tízszer annyit, mint amennyit az egyház áldozott erre a célra.

Rutinból verték a gyerekeket az ír katolikus iskolákban

Napi gyakorlat volt a gyerekek testi-lelki fenyítése és szexuális zaklatása a katolikus egyház által működtetett ír állami gyámügyi iskolákban, állapította meg öt éves vizsgálódás után a Gyermekek Zaklatását Vizsgáló Bizottság.

A Gyermekkori Zaklatás Ír Túlélői nevű civil szervezet tíz éve indított kampánya eredményeként kiadott jelentés szerint a gyermekek zaklatása az egész 20. században jellemző volt. A közel harmincezer áldozat nagy része 1930-90 között volt kitéve a megaláztatásoknak, írja az Irish Times.
A botrányban érintett Írország egyik nemzeti intézménye, az Artane Boys Band nevű népzenei együttes is. Az Artane gyámiskolát működtető Keresztény Testvérek rendjének tagjai maguk több ezer gyereket fenyítettek meg a 70-es évekig. "A zenekar csak látványos homlokzat volt. Az állam és az egyház a teljesség hamis látszatával takargatta az ezzel ellentétes valóságot. Artane-ban a testvérek erőszakos alakok voltak. Naponta tanúja voltam annak, hogy rajtam vagy társaimon élik ki vadságukat" - nyilatkozta a Guardiannak Patrick Walsh. Az iskola egykori diákja most Londonban üzletember, egyike a gyakorlat leleplezéséért tíz éve küzdők csoportjának.
Az öt éves munka után kiadott, 2600 oldalas jelentés megállapításai szerint 216, a katolikus egyház gondozásában lévő iskola, gyermekotthon és kórház érintett a botrányban, de a legtöbb zaklatást a nevelőintézeti és a gyámügyi iskolákban tapasztalták, írja az Irish Times.
A híres Artane-ban például a rendszeres verések mellett a gyerekeket dolgoztatták is, a Kersztény Testvérek kétszáz hektáros birtokán kellett krumplit kapálniuk ingyen. A fellépésekért sem kaptak pénzt. "A fiúk egy fityigent sem kaptak, a testvérek zsebelték be az összes pénzt. Mi dolgoztunk, ők kapták a pénzt. Van erre szó: ingyenmunka, vagy szolgaság" - nyilatkozta Walsh a Guardiannak.
Az ír iskolarendszer hírhedt gyámügyi iskoláit (Industrial School) mind katolikus rendek működtették. Az intézményrendszert elvileg a fiatalkorú bűnelkövetőknek szánták, de az árvák, sőt az elvált szülők gyerekei is ide kerültek, mert a konzervatív katolikus Írországban nem nézték jó szemmel, ha egy anya egyedül neveli gyermekét.
A Guardian összesítése szerint az elmúlt 12 évben az ír gyámügyi rendszerben felnőtt közel kilencezer ember nyert többmillió eurót az intézmények ellen indított kártérítési perekben. A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint összesen akár harmincezer áldozata is lehet a zaklatásoknak. A bizottság előtt ötszáznál is több tanú számolt be szexuális zaklatásról. "Akut és krónikus volt a szexuális zaklatás is, vaginális és anális erőszakra, molesztálásra és voyeurködésre is volt példa" - idézi a jelentést az Irish Times.
A jelentés szerint nagy felelősség terheli a katolikus egyházat és az államot is. Az előbbi szemet hunyt az esetek felett, az utóbbi pedig nem látta el ellenőrző funkcióját - a rendszeres ellenőrzések elmulasztása pedig lehetőséget adott a gyakorlat zavartalan folytatására.
A jelentés szerint a rendszeres zaklatások pusztító hatásúak voltak. Az áldozatok egyharmada küzd mentális problémákkal, sokan közülük szegénységben élnek, vagy alkoholistákká lettek, többen alvászavarokkal küzdenek.
A bizottság munkája során nyolcszáz személyt azonosított a gyerekek kínzói közül, de nevüket nem hozták nyilvánosságra. Az AP jelentése szerint emiatt több ezer egykori áldozat fejezte ki máris tiltakozását. A bizottság 21 pontos ajánlást is elfogadott, első lépésként azt javasolták, hogy minden intézményben állítsanak szobrot az áldozatok emlékére.

Szexuális zaklatás a katolikus árvaházakban

Egy kilenc évig húzódó vizsgálat kiderítette Írországban, hogy egészen a XX. század végéig rendszeresen szexuálisan zaklattak és megaláztak gyerekeket a katolikus egyház árvaházaiban és javítóintézeteiben. A vizsgálat szerint a molesztáláson kapott papot sok esetben egyszerűen áthelyezték egy másik intézménybe. A vizsgálat során 250 intézet ezer egykori lakóját keresték meg, de az eredmények alapján sem lehet perbe fogni a felelősöket.

Rendszeresen bántalmazták, szexuálisan zaklatták és megalázták a gyerekeket Írországban a katolikus egyház által fenntartott árvaházakban és javítóintézetekben a XX. században, derül ki egy kormányzati bizottság szerdán közzétett jelentéséből.
Az eredetileg kétévesre tervezett, de végül kilenc évig húzódó vizsgálat során több mint 250, túlnyomó többségében bentlakásos intézet mintegy ezer egykori lakójával készítettek interjút. A beszélgetések egyértelműen bizonyítják, hogy a szóban forgó - ma már nem működő - intézményekben szinte foglyokként és rabszolgákként bántak a gyerekekkel az 1930-as és 1990-es évek között, állapította meg a 2000-ben létrehozott bizottság. A mindennapos és önkényes rendszerű büntetések, éheztetések miatt állandó félelem és terror hatotta át az intézetek - árvaházak, javítóintézetek, ipari iskolák és kórházak - többségét.
A fiúintézetekben kifejezetten elterjedt volt a molesztálás és a nemi erőszak. Ha a szexuális visszaélések napvilágra kerültek, az egyházi hatóságok egyszerűen áthelyezték a szóban forgó papot egy másik, sok esetben szintén gyerekekkel foglalkozó intézménybe. Az apácák által működtetett lányintézetekre kevésbé volt jellemző a szexuális zaklatás, ám itt is bevett büntetés volt a súlyos fizikai bántalmazás és a lelki megalázás.
Összesen több mint 30 ezer gyereket - leányanyák gyermekeit, iskolakerülőket, kisebb lopások miatt nyakon csípett fiatalokat - helyeztek el a szóban forgó egyházi intézetekben.
A bizottsági vizsgálatba bevont Keresztény Testvérek nevű katolikus rend sikeresen késleltette a jelentés lezárását, és tagjainak az anonimitáshoz való jogára hivatkozva pert nyert a bizottság ellen. Ennek eredményeként a rémtetteket elkövető papokat és apácákat a jelentés nem nevezhette meg név szerint, így a vizsgálat eredményeit sem lehet a felelősök perbefogására felhasználni.
Sean Brady bíboros, az ír katolikus egyház vezetője szerdán azonnal sajnálatát fejezte ki a jelentésben feltárt viszonyok miatt, és közölte: "mélységesen szégyelli magát" azért, hogy gyerekek ilyen borzasztó szenvedéseket éltek át éppen azokban az intézetekben, ahol Jézus Krisztus nevében viselték gondjukat.
A vizsgálatot Bertie Ahern volt ír kormányfő rendelte el 1999-ben, miután egy dokumentumfilm-sorozatból napvilágra került több egykori áldozat beszámolója az egyházi intézetekben uralkodó borzasztó körülményekről. A jelentés számos ajánlást tesz a kormánynak a múltbeli szörnyűségek elismerésére, egyebek mellett javasolja állandó emlékhely létrehozását, az áldozatoknak nyújtandó lelki tanácsadást, illetve a jelenlegi gyermekvédelmi szolgálatok felülvizsgálatát.

(MTI/Index, némi NOL-lal fűszerezve)

Lemondott a pedofil papokat bújtató ír püspök

A pápa elfogadta csütörtökön a nyugat-írországi Limerick püspökének a lemondását, akit - több másik egyházi személyiséggel együtt - egy november végi jelentés azzal vádolt meg, hogy évtizedeken át eltussolta pedofil papok kiskorúak sérelmére elkövetett visszaéléseit.
Donal Murray a szigetország katolikus egyházi méltóságai közül az első főpap, aki a nagy botrányt kavaró ügyet feltáró jelentés után benyújtotta lemondási kérelmét a Szentszékhez. Az egyházi intézményekben - iskolákban, gyermekotthonokban - elkövetett visszaélésekre már korában fény derült, és a jelentésben említett 46 lelkész közül tizenegyet már el is ítéltek kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt.
Az úgynevezett Murphy-jelentés, amely arról számolt be, hogy a gyermekek sérelmére katolikus papok által elkövetett szexuális visszaélések ügyében a dublini érsekség még az 1990-es évtized közepén is "a titoktartást, a botrány elkerülését, az egyház jó hírének a védelmét" tartotta a fő szempontnak.
A 720 oldalas jelentés mélyen megrázta XVI. Benedeket, aki förtelmesnek minősítette az esetet. Az egyházfő kinyilvánította, hogy osztozik az ír hívők felháborodásában, és mély sajnálatot érez amiatt, hogy gyermekekkel szembeni visszaélésekről szóló panaszokat hallgattak el magas rangú vallási vezetők évtizedeken át az ír katolikus egyházon belül.
Murray 14 éven át, 1996-ig a dublini érsekségen segédpüspökként szolgált, azt követően nevezték ki Limerick püspökévé. Lemondási kérelmében nem tért ki arra, hogy a botrány miatt szándékozik-e távozni egyházmegyéje éléről. A kérelmét jóváhagyó vatikáni közlemény sem említette meg Murray lemondási szándékának okát.

(2009. XII. 17. MTI)

Sinead O'Connor: Krisztus felperzselné a Vatikánt

Sinead O'Connor ír énekesnő szerint Krisztus felperzselné a Vatikánt. A zenész annak kapcsán fogalmazott így, hogy egy ír püspök a megrontott gyerekeknek járó kártérítés előteremtéséhez adományozásra szólította fel a hívőket.

A híresség gonoszként jellemezte a püspök felhívását. A popcsillag több ír napilapnak is eljuttatta levelét, amelyben a jó katolikusok manipulálására tett hihetetlen és idióta próbálkozásnak nevezte a kezdeményezést. "Ha Krisztus élne, felperzselné a Vatikánt, és én segítenék benne" - írta.

Az Írország délkeleti részén, Fernsben tevékenykedő Denis Brennan püspök az egyháziak által megrontott gyerekek kártérítésének kifizetésére látná szívesen az adományokat. A fernsi 48 áldozat anyagi kárpótlása eddig 10,2 millió euróba került. A már lezárt ügyeken túl azonban még 13 eljárás van folyamatban.

Írországban évtizedekre visszamenőleg derült fény egyházi személyek által kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális zaklatásra és bántalmazásra.

(2010. III. 4.)