Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Belépés

Gazdag István: Amerikanomáliák

Élete során majdnem minden második amerikai (44 százalék) megváltoztatja a vallásos elkötelezettségét legalább egyszer. Mindezt az a széleskörű vizsgálat tárta fel, amelyet a Pew Research Center’s Forum on Religion and Public Life végzett, és a mindenféle vallásos hitet elhagyó egyénekkel ugyanúgy foglalkozik, mint a protestantizmusra áttért katolikusokkal vagy a felekezetet váltó (például baptistából metodistává váló) protestánsokkal. A több mint 1300 interjún alapuló felmérés kimutatta, hogy a hitetlenség ma gyorsabban növekszik a katolikusok, mint a protestánsok között; hogy a katolicizmusból a protestantizmusba való áttérésnek leggyakrabban a spirituális szükségletek terén mutatkozó kiábrándultság vagy a katolikus egyház hagyományos tanításával szembeni ellenségesség (71 százalék) az oka; és hogy a protestánsok körében a felekezetváltásra különösen házasságkötéskor vagy lakhelyváltáskor (75 százalék) kerül sor. Jelenleg az amerikaiak 16 százaléka vallja magát hitetlennek, de közülük csak 7 százalék nem tartozott soha semmiféle valláshoz, és sokan közülük ismét „megtérnek” az életük során.
Egy másik felmérés, amelyet április 14. és 21. között 742 felnőtt bevonásával végeztek, ugyanakkor azt is kimutatja, hogy minél többet járnak az amerikaiak templomba, annál hajlamosabbak arra, hogy „néha” vagy „gyakran” elfogadhatónak tartsák a kínzást a terrorizmus elleni harcban. Miközben tíz vallástalan közül hat ellenzi a kínzást, az evangelikál (pünkösdista/karizmatikus) protestánsok több mint 60 százaléka, a „hagyományos” (lutheránus, episzkopális, presbiteriánus) protestánsoknak pedig több mint a kétharmada támogatja azt. (Pew Forum, 2009. április 27. és 30.)

Ez idáig majdnem kétszázezer nő szolgált az Irakban és Afganisztánban harcoló amerikai alakulatokban, aminek következtében folyamatosan nőtt a nemi erőszakok és egyéb szexuális támadások száma. Az amerikai védelmi minisztérium szerint 2007-ben 2688 olyan esetről szereztek tudomást, amikor amerikai katonák bajtársaikat erőszakolták meg, de csak 181 tettest állítottak haditörvényszék elé. Maguk a katonai vezetők is elismerik, hogy a bejelentések 80 százalékában még csak vizsgálat sem indult. Ugyanakkor viszont, mint azt az Archives of Family Medicine egyik 1995-ös tanulmánya felfedte, az első öbölháborúban részt vett nőkatonák 90 százalékát érte „szexuális támadás” (sexual assaults) férfitársaik részéről. Egy az American Journal of Industrial Medicine által közzétett, 2003-ban végzett felmérés szerint a Vietnamban és Irakban szolgált nők közül minden harmadikat megerőszakolták. 2004-ben pedig egy másik tanulmány, amely a Journal of Military Medicine-ben jelent meg, 71 százalékra becsülte az amerikai haderők kötelékeiben nemi erőszak áldozatává vált vagy szexuális zaklatásnak kitett nők arányát. (Inter Press Service, 2009. április 30.)

A connecticuti Prince & Associates által végzett felmérés szerint az amerikaiak általában másfél millió dollárt (kb. 270 millió forint) kérnének, ha kizárólag anyagi megfontolásból kötnének házasságot. A felmérésből, amely mintegy 1134 olyan személy bevonásával készült, akiknek az átlagos évi jövedelme 30 és 60 ezer dollár között mozog, egyértelműen kiderült, hogy a nők kétharmada és a férfiak fele „nagyon” vagy „rendkívüli módon” szeretne pénzért megházasodni, feltéve, hogy elég magas a házasság révén szerzett pénzösszeg nagysága. Az érdekházasságokra való hajlandóság tekintetében jelentős különbségek tapasztalhatóak a nemek és a korosztályok között. A 30 és 40 év közötti nők azok, akik a legszívesebben házasodnának pénzért (74 százalék), miközben a 20 és 30 év közötti férfiak azok, akik a legkevésbé (41 százalék) hajlandók erre. A 20 és 30 év közötti nők körében egyébként a megkövetelt pénzösszeg két és félmillió dollárra emelkedik. Ez a felmérés számos bevett szociokulturális sztereotípiára is alaposan rácáfolt, világossá téve például, hogy a romantikus gondolkodás sokkal inkább a (fiatal) férfiak, semmint a nők sajátossága, akik ugyanakkor jóval (és éveik számával fordítottan arányosan) pénzéhesebbek, mint az erősebb nem képviselői. (Wall Street Journal, 2009. április 11.)

A pornográfia terjedése elősegíti a szexuális bűnözés növekedését? Ezt a konzervatív körök által vehemensen védelmezett tézist eddig a témában folytatott összes tudományos kutatás megcáfolta, éppenséggel az ellenkezőjét bizonyítva. Az International Journal of Law and Psychiatry-ban Milton Diamond (Hawaii Egyetem) által közzétett 1999-es tanulmány nagyon világos negatív összefüggést állapít meg a pornográfia tömeges megjelenése és a szexuális jellegű bűncselekmények mértéke között az 1972 és 1995 közötti időszak vonatkozásában Japánban. Ugyanilyen eredményeket regisztrált nemrég az Egyesült Államokban Christopher J. Ferguson és Richard D. Hartley (Texasi Egyetem) is, arra a következtetésre jutva, hogy a konzervatív politikusok és a különböző – gyakran vallásos mezben és retorikával fellépő – nyomásgyakorló csoportok nagyon eltúlozták a pornográfia káros hatásait. Anélkül, hogy a pornográfiának nyíltan katartikus szerepet tulajdonítanának, a két kutató mégis megállapítja, hogy a szexuális bűnözés szintje manapság éppen azokban az országokban a legmagasabb, ahol tiltják és üldözik a pornográfiát. Egy másik vizsgálat, amelyet a hitelkártyás fizetések alapján 2006 és 2008 között folytattak, és amelyhez a pornográf termékek egyik vezető internetes forgalmazója bocsátotta rendelkezésre az adatokat, kimutatja, hogy az Egyesült Államokban a legkonzervatívabb és legvallásosabb államok lakói a pornográfia legbuzgóbb fogyasztói, kezdve az ultravallásos Utah állammal (5,47 rendelés 1000 háztartásonként), szemben az egyik legvilágiasabbnak számító Montana állammal (1,92 rendelés/ezer háztartás). Az internetes pornográf-tartalmak legfőbb fogyasztóinak számító tíz amerikai szövetségi állam közül nyolc a republikánus John McCainre szavazott a legutóbbi elnökválasztáson (a két kivétel Florida és Hawaii volt), miközben a legkevésbé pornófogyasztó tíz állam közül hat a demokrata párti Obamára adta a voksát. (ABC News, 2009. február 28. ; Aggression and Violent Behavior, 2009. április 10.)

Az USA-ban egyébként a gyermekpornográfia évi 18-19 milliárd dolláros üzlet. Ezt az amerikai törvényhozás állandó vizsgálati albizottsága állapította meg (99. kongresszus, 2. ülésszak), azt is hozzátéve, hogy „a gyermekeket szerepeltető pornográfia amerikai piaca a világon a legjövedelmezőbb”. Mindez különösen annak a fényében értékelendő, hogy a nyugati világ (az ún. zsidókeresztény civilizációs blokk) fejlett országai közül éppen az USA-ban legmagasabb az aktív vallásgyakorlók és a rendszeresen templomba járók aránya.
Arra persze gondolni sem merek, hogy a két tényező - ti. a (gyermek)pornófüggés és a vallásosság - között netalántán ok-okozati összefüggés állna fenn. Jahve mentsen meg egy ilyen szentségtörő hipotézistől...

MD 2009. X. 27.

Ma történt

Február 5.
1526. február 5. A párizsi parlament az egyház kérésére ismét megtiltja a Biblia franciára fordítását. Akkoriban a „Szent Biblia”, „az Úr szava” az egész katolikus világban a latin nyelvű tiltott könyvek jegyzékén szerepelt, a modern nyelveken történő kiadását pedig még inkább tilalmazták abból a meggondolásból, hogy az egyház magának tarthassa fenn az isten szavainak interpretálásában érvényesülő monopóliumát. (Vö. 1816. június 13.; 1897. január 25.)

1971. február 5. Szovjetunióbeli száműzetésében meghal Rákosi alias Rosenfeld Mátyás, Magyarország egykori kommunista diktátora, a nevéhez fűződő korszak törvénytelenségeinek legfőbb felelőse.

2003. február 5. „Izrael megerősítése nagyon nagymértékben eset latba az iraki háború megindoklásában. Ez az érv egy része, amely nem meri kimondani a nevét, a Bush-kormány neokonzervatív klikkje és az amerikai zsidó közösség számos vezetője által csöndesen dédelgetett agyrém”, írja Joe Klein, a Time magazin neves zsidó kolumnistája a time.com honlapon. (Vö. 1991. február 15.; 1996. május 12.; 1998. március 24.; 2003. február 20.; 2003. április 9.)