Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Major Tibor: A magyar nacionalizmus gyökerei
Ezer évvvel ezelőtt Európának egyetlen élménye volt, Bulcsú és Lehel "kalandozó" népének megtérése és Szent István koronázása által az akkori Európa határainak és szellemének kiterjesztése a Kárpátok határáig. (...) És mi hozta létre Európát? A kereszténység volt az, amely a népekben a közös hit, a közös erkölcs, vagyis a közös értékek révén az egyetemes összetartozás tudatát felébresztette és megőrizte. Európát a krisztusi gondolat mintázta ki a római birodalom zűrzavarából... A kereszténység, amely az ókori világ romjain új kultúrát teremtett, Európa összes népét civilizálta (sic!) és politikai eszközeivel csodálatos öntudatos erős egységes társadalmi rendet teremtett.
A magyar történelmi lét identitása Európában a tiszta krisztusi szellemi kultúra és gyakorlati civilizáció folytonos művelésében mutatkozik. Szellemiségének felismerhető azonosságát a keresztény eszmék határozzák meg, ezért felbonthatatlan végzet: kereszténynek és magyarnak lenni. E kettős hivatás felismerését azonban súlyos vajúdások előzték meg. Szent Istvánnak, az első keresztény magyar királynak parancsára csak az alattvalók keresztelkedtek meg, de a magyar lelkek nem. Az ősi hagyományok változatlanul tovább éltek a magyar lelkekben. A csupán semmitmondó szertartással, vagyis pünkösdi élmény nélkül megkeresztelkedett emberek lelke nem tárulhatott ki a Szentlélek fogadására.
A magyar lélek jellemzői a vérségi életformának megfelelően még sajátosan zártak, vagyis pogányok voltak, de zártságukban is nevezetes hitvilága, erkölcsi és jogszokásai magasan felette álltak az európai pogány népek átlagos fejlődési fokának. (...)
A keresztény feleszmélés (sic!) után Szent István az első keresztény és apostoli magyar király uralkodói és emberi nagyságát a sírárnyékból az oltár fényébe helyezte. Ezzel Szent István, a királyi eszmévé (???), az embert pedig eszménnyé magasztosította.
Európa krisztianizálásában a térítésnek brutálisan kellett megnyernie azt az ösztönös vágytól fűtött erkölcsi és hitvilágot, amelyet az indoeurópai népeknél talált. E brutalitás talán helyénvaló eljárás volt e népeknél, mert a mitikus álomból való felébredés még sokáig késett volna. ... a magyar kultúrhagyományok szinte kedvező lelki beállítottságot jelentettek a krisztusi szellemiség befogadásához.
(...)
Szittyakürt, 2009. július
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 8.
1578. február 8. I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Mária skót királynőt, a katolikus párt reménységét. Erzsébet uralkodása alatt titkosszolgálta mintegy 650 katolikus papot vett nyilvántartásba, közülük 133-at felakasztottak, kibeleztek és felnégyeltek, 377-et börtönbe vetettek (vö. 21. február 1595; 29. november 1577.). A reformáció Angliájából időközben eltűnt tízezer szerzetes és kétezer apáca, sok ezer magánkápolna és sok száz vallásos társaság, az ezernél is több kolostori templom összedőlt vagy protestáns templomként működött tovább. (Vö. 1555. október 16.)
1683. február 8. Eszterházy Pál nádor „szerényen” azt javasolja I. Lipótnak, hogy Thököly Imre helyett inkább őt ruházza fel hercegi címmel. (Vö. 1703. május 26.; 1707. július 29.; 1708. február 29.)
1711. február 8. A foglyok kölcsönös kiváltására vonatkozó egyezményt megsértve Pálffy János császári tábornagy Budán lefejezteti az előző év október 29-i szekszárdi csatában foglyul ejtett Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost.
1919. február 8. "A világ forradalmasításának, amit át akarunk élni, kifejezetten a mi ügyünknek kell lennie és a mi kezünkben kell maradnia. Ennek a forradalomnak kell a zsidóság uralmát minden nemzet felett biztosítania", írja a párizsi Le Peuple Juif c. lap.
1920. február 8. „Nem kell eltúlozni azt a részt, amit a bolsevizmus megteremtésében és az orosz forradalom jelenlegi folyamatában… a nemzetközi - többnyire ateista - zsidók betöltenek. Bizonyára nagyon nagy, valószínűleg túlsúlyos a többiekéhez képest. (…) A szovjet intézményekben elképesztő a zsidók túlsúlya, és a Cseka által alkalmazott terror rendszerében is zsidók, és némely esetben zsidó nők játsszák a főszerepet”, írja Winston Churchill a The Sunday Heraldban. (Vö. 1905. december 30.; 1919. március 29.)
1942. február 8. "A legsúlyosabb rákos sejtet a mindkét (katolikus és evangélikus - a szerk. megj.) felekezethez tartozó papjaink jelentik! Most nem áll módomban válaszolni nekik, de mindent feljegyzek egy vastag füzetbe. Eljön a pillanat, amikor minden teketória nélkül leszámolok majd velük. (...) Az alapvető megoldást nem fogjuk megkerülni. Ha azt hinnénk, hogy egy társadalmat olyan ügyre kell felépítenünk, amelyet hazugnak tartunk, akkor a társadalom nem is méltó rá, hogy fenntartsák. Ha ellenben azt hisszük, hogy az igazság elégséges alapul szolgálhat akkor az embert arra készteti a lelkiismerete, hogy síkraszálljon az igazságért és kiirtsa a hazugságot. A jövendő nem fogja megérteni azokat az évszázadokat, amelyek ezután még hajlandók lesznek elviselni ennek a kultúrszennynek a terhét. Ahogyan a boszorkányüldözést fel kellett számolni, úgy fel kell számolni ezt a maradványt is", mondja Hitler Wolfsschanzéban Himmler és Speer jelenlétében.
1988. február 8. „Ne áltassuk magunkat: műperről van szó… Az ország és a lakosság kriminalizálása jelentős léptekkel haladt előre”, írja az osztrák Die Presse című jobboldali liberális újság a Kurt Waldheim államelnök ellen folyó nemzetközi kampány kapcsán, akit állítólagos „háborús bűnei” miatt zsidó nyomásgyakorló szervezetek nyomására le akartak mondatni posztjáról, annak ellenére, hogy a bécsi kormány által megbízott Nemzetközi Történészbizottság nem találta bűnösnek a terhére rótt cselekményekben.
