MÁJUS

Május 1.
1919. május 1. Lukács-Löwinger György, a Tanácsköztársaság népbiztosa (később nemzetközi hírűvé avanzsált filozófus, a kommün főteoretikusa, az MTA tagja) elrendeli a románok elől Tiszafürednél meghátráló egyik budapesti zászlóalj megtizedelését. Az 52 főből álló alakulatból 8 embert jelölnek ki „elrettentő példaként” agyonlövetésre, közülük haton végrehajtják az ítéletet Poroszlón.

1964. május 1. A Deutsche National Zeitungban Gerhard Frey beszámol a Nasszer egyiptomi elnökkel, annak heliopoliszi házában három héttel korábban lezajlott találkozójáról, amelynek során az arab nacionalista vezető német vendége tudomására hozta, hogy a második világháborúban „Németországgal szimpatizáltunk”, hozzátéve, hogy „itt senki nem veszi komolyan a hatmillió meggyilkolt zsidóra vonatkozó hazugságot, még a legegyszerűbb emberek sem.”

Május 2.
381. május 1. Theodosius császár megfosztja az „aposztata keresztényeket”, vagyis az apáik hitére visszatért rómaiakat attól a joguktól, hogy szüleiktől örökölhessenek. (Vö.354. december 1.; 356. február 19.; 380. február 18.; 380. február 27.; 391. február 24.; 392. november 8.; 399. július 10.; 408. november 15.; 416. december 7.; 418. március 10.; 435. november 14.; 609. május 13.; 1000. október 9.; 1092. május 20.; 1884. április 20.)

1919. május 2. Münchenben vörösgárdisták túszul ejtik és meggyilkolják Heila von Westarp bárónőt, a Thule Gesellschaft szép és fiatal titkárnőjét, valamint az ezoterikus társaság hat másik tagját.

1946. május 2. Kovarcz Emil politikus, katonatiszt, az Ostenburg-különítmény egykori tagja, a Ludovika tanára (1931-38), a Nyilaskeresztes Párt országos szervezésvezetője (1938-41), nyilas országgyűlési képviselő (1939-40, a Dohány utcai zsinagóga elleni merényletben való részvétele miatt 1941-ben előbb kettő, majd öt évi börtönre ítélték, de ő időközben Németországba szökött), a német megszállás után a Nyilaskeresztes Párt egyik vezetője, az október 15-i nyilas hatalomátvétel egyik szervezője, ezt követően a nemzet totális mozgósításáért és harcba állításáért felelős tárca nélküli miniszter a bibsi-bolsi bosszú (BBB) áldozatává válik.

1948. május 2. „Meggyőződésem szerint kényszeríteni kell az embereket arra, hogy Palesztinába menjenek. (…) A ’kényszer’ szóval egy programot sugallok… Ez már szolgált, és nem is olyan régen. Szolgált a zsidóknak Lengyelországból történő kiürítésére, és az ’Exodus’ történetében… E program megvalósításához, ahelyett hogy kényelmet biztosítanánk a ’hontalanoknak’, a lehető legnagyobb kényelmetlenséget kell előidézni számukra… Egy másik időszakban pedig a Hágáná (a David Ben Gurion által vezetett zsidó terrorszervezet) segítségét kell igénybe venni a zsidók zaklatására”, jelenti ki a „hontalanok” ügyével megbízott Klaussner rabbi az Amerikai Zsidó Konferencia előtt.

1989. május 2. „Tudomásul kell vennünk, hogy sajnos mi, katolikusok vagyunk, úgy látszik, a Kádár-rezsim utolsó támaszai. És azt se higgyék, hogy a katolikus egyházban nincs Münnich Ferenc társaság, legfeljebb másképp hívják. Az egyházak legfontosabb feladata a szocialista embertípus előállítása volt. Az egyház, közreműködéséért cserébe, megkapta a közreműködés lehetőségét”, mondja felszólalásában Giczy György, a KDNP későbbi elnöke, az SZDSZ által szervezett Jurta színházbeli vitán. (Vö. 1848. január 20.; 1848. március 20.; 1849. január 28; 1849. szeptember 9.; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. február 18.; 1957. március 31.; 1957. április 10.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1985. április 28.; 1987. május 21.; 1987. december 17.)

1996. május 2. „Történészként megdöbbent a maccarthyzmusnak és a boszorkányüldözésnek ez a szelleme, valahányszor a holokauszt témáját érintjük”, írja André Chevallaz, a Helvét Konföderáció volt elnöke a Journal de Geneve-ben. (Vö. 1990. április 3.).

Május 3.
1679. május 3. A Stuartok katolizációs programjának való ellenállás jegyében tizenkét skót presbiteriánus főnemes a hintajából kirángatja és felkoncolja James Sharpot, St. Andrews érsekét, Skócia második emberét. A gyilkosok úgymond „Jézus király nevében” jártak el (vö. 2007. április 16.).

1916. május 3. Az angolok tárgyalás megtartása nélkül kivégzik Padraig Pearse (36) ír költőt, a húsvétkor kitört ír szabadságharc hősét, a dublini Nagy Postát védő felkelők főparancsnokát, a szabad ír köztársaság ideiglenes kormányának elnökét.

1945. május 3. Lübeck mellett a nyílt tengeren az angol légierő megtámad három német szállító hajót, a Cap Arconát, a Thielbecket és az Athent, fedélzetükön a neuengammei koncentrációs tábor 8000 foglyával, noha a svéd Vöröskereszt az előző napon figyelmeztette a briteket a deportáltak jelenlétére. Alig ötszázan élik túl a támadást. A történetírás mind a mai napig tabuként kezeli az esetet, a Royal Air Force archívumai 2045-ig zárva maradnak a katasztrófa kutatói előtt (vö. 1945. január 30.; 1945. április 15.).

1979. május 3. „A hatmillió zsidó halott egy jelképes szám”, mondja tanúvallomásában Martin Broszat, a müncheni Jelenkori Történeti Intézet igazgatója a frankfurti bíróságon.

Május 4.
1493. május 4. A 2. számú „Inter cetera” bullájában VI. Sándor pápa elismerését fejezi ki a spanyol királyi párnak, akik az új földek feltárására úgymond abból az egyetlen célból törekszenek, hogy „a bennszülötteket és lakosokat felhívják Megváltónk szolgálatára és katolikus hitre térítsék őket”, majd megparancsolja Ferdinándnak és Izabellának, hogy „fogjanak hozzá, bízva az isteni kegyelemben, az említett szigetek és szárazföldek, valamint bennszülötteik és lakosaik leigázásához, amint elődeik példájára katolikus királyokhoz és uralkodókhoz illik, s térítsék át a meghódított területek lakosait a katolikus hitre.”

1942. május 4. „A bolsevik antimorál a Talmudból ered, amely a legpiszkosabb tanítás, amit faj valaha összegyűjtött. A Talmud a bolsevik rendszer egyetlen és kizárólagos nemzője”, jelenti ki Ezra Pound amerikai költő az olasz rádióban. (Vö. 1919. április 4.)

Május 5.
1821. május 5. Szent-Ilona szigetén meghal I. Napóleon, a franciák császára, Európa egyesítője, akit angol rabtartói valószínűleg megmérgeztek. Akkoriban az angol kormányzat gyakran folyamodott ehhez a módszerhez vélt vagy valós ellenségei likvidálására. Többek között a jakobinusnak és franciabarátnak tartott Robert Burns skót költőt is méreggel tették el láb alól.

1844. május 5. „A zsidókat (…) nem lehet emancipálni, mert vallásuk politikai institució, theokráciai alapokra fektetve, mely a fennálló országlási rendszerrel politikai egybehangzásba nem hozható. (…) Vallásuk nemcsak vallás, hanem politikai organizmus is, theokráciájuknak polgári érvényességet adni nem lehet, ők nemcsak külön vallásfelekezet, hanem külön nép is”, írja Kossuth Lajos a Pesti Hírlapban.

1881. május 5. Kijevben zsidóellenes zavargások robbannak ki.

1937. május 5. Barcelonában heves összecsapásokra kerül sor a spanyol kommunisták és az Andreu Nin által vezett POUM (Marxista Munkásegység Párt) hívei között, amelyek eredményeként a vesztes anarchisták és poumisták ezreit vetik börtönbe. A szovjet-zsidó Orlov (alias Feldbin) által vezetett „cseka” kivégzi Camillo Berneri és Francesco Barbieri olasz antifasisztákat, a magyarországi zsidó Gerő-Singer Ernő pribékjei pedig elrabolják és halálra kínozzák Nint, majd azt terjesztik róla, hogy átállt a francóistákhoz. Albert Camus szerint „Andreu Nin halála fordulópontot jelentett a XX. századi tragédiában, amely az elárult forradalom évszázada”.

1939. május 5. Kihirdetik az 1939:IV. törvénycikket a „zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”, amely szerint zsidónak minősül, vallásától függetlenül, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású. Ezek a személyek állami vagy közintézményben nem alkalmazhatók, nem lehetnek lapszerkesztők, lapkiadók, az ügyvédi, orvosi, mérnöki, sajtó-, színházi és filmművészeti kamarák tagjai közé csak 6 százalék erejéig vehetők fel, nem vezethetnek színházat és mozit.

1981. május 5. Börtönében belehal az éhségsztrájkba Bobby Sands, az IRA parancsnoka és a Sinn Fein képviselője, az ír szabadság ügyének mártírja. Halála a Thatcher-kormány és a brit imperializmus számláját terheli.

1985. május 5. „A németekre igazságtalanul erőltették rá a bűntudatot (A feeling of guilt was injustly forced upon the Germans)”, jelenti ki Ronald Reagan amerikai elnök Bitburgban.

1993. május 5. Miután két héttel korábban, az ortodox húsvét első napján egy vallási fanatikussá vált egykori afganisztáni veterán megölt három szerzetest, Dimitrij Geraszimov – egy bizonyos V. Goldenberg nevű izraeli szakértőre hivatkozva – azt írja a Pravdában, hogy „a léviták szerint a nemzeti és vallási hatalom egyik szimbóluma, amely Istennel való különleges kapcsolatukat jelképezi – egy pogány rituális feláldozása, amennyiben az Isten szent ünnepén történik. És erkölcsileg minél kiválóbb volt a feláldozott személy, Isten jutalma annál nagyobb lesz – ez magyarázza, miért éppen gyermekeket és szerzeteseket választanak ki…Több, e témában jártas tudós szerint e rituális gyilkosságok a mai napig fennmaradtak, például a haszidok körében. Nem számít, kinek a kezét használják fel azok a fanatikusok: egy kábítószertől elbódult tizenévesét vagy egy őrültét”. (Vö. 1475. március 23.; 1882. április 1.; 1883. augusztus 3.; 1899. november 10.)

1995. május 5. „A Harmadik Birodalom bukása ugyanazzal a mozdulattal szabadította fel Nyugat-Európát és pecsételte meg Közép- és Kelet-Európa szolgaságát. Földrajzi helyzeténél fogva Németország minden más országnál jobban megérzi ezt az ellentmondást. Mert 1945 májusa ugyanúgy volt számára kétségtelen politikai felszabadulás, mint iszonyatos vereség: több mint tízmillió halott, tizenkétmillió hangárokban összezsúfolt menekült, hat-hétmillió hadifogoly, kétmillió megerőszakolt asszony, egymillió Szovjetunióba hurcolt deportált, két és félmillió tonna bomba 120 városra ledobva, 3,6 millió porrá bombázott lakás, hét és félmillió hajléktalan, egy megosztott, megszállt és kirabolt ország. És koncentrációs táborok, amelyeket alig ürítettek ki, azonnal újra megtöltöttek a győztesek”, írja Alain de Benoist a Lettre de Magazine-Hebdóban.

2001. május 5. Athéni látogatása alkalmából II. János Pál pápa bocsánatot kér a IV. keresztes hadjáratért és Bizánc kifosztásáért.

Május 6.
1292. május 6. A budai káptalan azzal vádolja a budai polgárokat, hogy akadályozzák a pesti révvám és a dunai vizi vám beszedését, sőt a káptalan vámszedőit és az ellenőrzésükre kiküldött papokat a Dunába dobták.

1996. május 6. A rockpointi háza melletti tóban megtalálják William Colby, a CIA volt igazgatójának holttestét, akinek az FBI vizsgálata szerint éjnek idején kenuzni támadt kedve. Miután 1975-ben egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt leleplezte a CIA piszkos módszereit, Colbyt leváltották és idősebb Bush-sal helyettesítették posztján, aki tanúk jelenlétében megfenyegette: „Bill, túl sokat tudsz ahhoz, hogy az egészséged miatt kelljen aggódnod”.

Május 7.
1355. május 7. Trastamarai Henrik gróf vezetésével lemészárolják a toledói zsidókat.

1727. május 7. I. Katalin cárnő kiűzeti a zsidókat Ukrajnából.

1915. május 7. Az ír partok közelében egy német tengeralattjáró elsüllyeszti a semleges zászló alatt közlekedő Lusitania nevű brit hajót. A brit háborús propaganda igyekszik maximálisan kihasználni a megtorpedózás miatti nemzetközi felháborodást, később azonban kiderül, hogy a Lusitania a War Office által kijelölt utasokat és kereskedelmi cikkeknek álcázott hadfelszerelést szállított.

1945. május 7. „Nem vagyok méltó arra, hogy fennhangon beszéljek Adolf Hitlerről, és igaz, hogy sem az élete, sem a tettei nem ösztönöznek az elérzékenyülésre. Harcos volt ő, egy olyan férfi, aki az emberiségért harcolt, és aki minden nemzet számára hirdette az igazság evangéliumát. Azon kimagasló alakok egyike volt, akik felforgatják a világot, és az volt a történelmi sorsa, hogy a legelmondhatatlanabb barbárság által megjelölt korban ténykedjen, és hogy végül legyőzessen általa. A nyugat-európai átlagpolgárnak így kell Adolf Hitlerre tekintenie, és mi, akik legközelebbi hívei voltunk, lehajtjuk most a fejünket, hogy megsirassuk az eltűnését”, jelenti ki Knut Hamsun Nobel-díjas norvég író az Aftenpostenben, miután hírét vette a Führer halálának. (Vö. 1948. augusztus 18.)

Május 8.
1233. május 8. II. András magyar király levelet ír IX. Gergely pápának, amelyben „a fiúi szeretet édességével és ő szentsége lábait csókolva” azt panaszolja, hogy Róbert esztergomi érsek egyházi tilalom alá helyezte az országot, mert a király nem volt hajlandó megfékezni a köznépet elviselhetetlen adókkal szipolyzó mohamedán bolgárokat, akikkel Dénes nádor és Sámuel kamaraispán összejátszott. Az érsek a két főméltóságot kiátkozta.

1328. május 8. XXII. János pápa I. Károly király kérésére arra utasítja a magyar püspököket, hogy a kunokat ne rettentsék el a megtéréstől a tized követelésével.

1943. május 8. A Tevje Bielski által vezetett szovjet-zsidó partizánosztag lemészárolja a belorussziai Naliboki városka 128 lengyel lakosát (vö. 1944. január 29.). A háború után a négy Bielski fivérből megmaradt három előbb Izraelbe, majd az USA-ba emigrált. "Hőstetteikről" 2008-ban Hollywoodban filmet forgattak (Defiance - a Bielski fivérek címmel, Edward Zwick rendezésében, Daniel Craig főszereplésével). A film készítésének idején Aron, a legfiatalabb Bielski fivér - aki nevét időközben Bellre változtatta - lengyel katolikus feleségével együtt éppen házi őrizetben volt a floridai West Palm Beachben, azzal a váddal, hogy csalárd módon megszerezték egy idős lengyel asszony negyedmillió dollárját, akitől ezután úgy szabadultak meg, hogy bedugták egy lengyelországi aggok otthonába.

1944. május 8. Amerikai repülőgépek bombatámadást intéznek a Rennes melletti Bruz városka ellen, ahol egyetlen német katona sem tartózkodott. A bombázás 183 halálos áldozatot követelt, köztük volt 70 gyermek, akiknek éppen akkor ünnepelték az első áldozását.

1945. május 8. A Szovjetunió hadat üzen Japánnak és a Vörös Hadsereg elözönli Mandzsúriát, Koreát, a Kuril-szigeteket, valamint a Szahalin-sziget egy részét. A szovjetek 1,7 millió japán foglyot ejtettek, akik közük csak minden második nyerte vissza a szabadságát, 234 ezret halottnak nyilvánítottak, a többiekről pedig többé nem esett szó.

Május 9.
1957. május 9. Megalakul a Kádár-kormány, és noha Kádár János korábban büntetlenséget ígért az ’56-os események résztvevőinek, több mint 35 ezer ember ellen indul rendőrségi hajsza, közülük 22 ezret elítélnek, 229-et pedig kivégeznek a népfelkelésben játszott szerepük miatt.

2005. május 9. A budapesti Terror Házában „Vesztesnek lenni” címmel megtartott nemzetközi konferencián Vlagyimir Bukovszkij, a neves orosz polgárjogi aktivista kijelenti, hogy „Hitler és Sztálin közösen kezdte a második világháborút, a nácik és a vörösök egyetértettek abban, hogy a régi európai rendet el kell pusztítani. Bár a szovjet diktátor Hitlerrel együtt felelős az általuk okozott pusztításokért, az előbbi mégis végső győztesként, az utóbbi örök bűnösként vonult be a történelembe, pedig végső soron Sztálin volt az, aki feltalálta és rászabadította Európára Hitlert”. (Vö. 2004. január 2.)

Május 10.
1996. május 10. „Napjainkban az antiszemitizmus egyre tágabb meghatározást kap. Már nem elégednek meg annak a kimondásával, hogy a judeofóbia, mint minden fóbia, tökéletesen ostoba, és hogy bűnössé is válhat. Immáron az antiszemitizmushoz sorolnak minden olyan véleményt a zsidó népről, amely nem dicséretet vagy elvi támogatást fejez ki, minden olyan szót, amely egyenlően kezeli a többi néppel vagy nem hajlandó kizárólagos központi szerepet tulajdonítani neki a többihez képest. Ily módon a zsidóüldözések
’egyedülálló’ jellegére a zsidó lét egyedülálló jellege válaszol”, írja Alain de Benoist a Letre de Magazine-Hebdóban.

2005. május 10. Vlagyimir Arutyunján 27 éves grúz állampolgár kézigránátot dob a grúziai látogatáson tartózkodó Bush amerikai elnök felé, amely azonban nem robban fel. A tettest két hónappal később tűzharcot követően őrizetbe veszik.

Május 11.
1525. május 11. A Budán Verbőczy elnöklete alatt tanácskozó országgyűlési nemesek Szalkay esztergomi érseket és az udvari németeket teszik felelőssé az előző évi törvények elszabotálásáért. Az általuk „fösvény vargaivadéknak” titulált főpapnak azt vetették a szemére, hogy legfőbb gondja a kincsek halmozása, tanácsosa pedig zsidó, és ezért nem méltó magas hivatalára. A legkeményebb bírálatot mindazonáltal az ugyancsak zsidó Fortunátus Imre alias Slomo ben Efrajim (Snéór Zálmón) alkancellár ellen fogalmazták meg, őt okolván a nagyarányú pénzromlás miatt.

1940. május 11. A brit légierő megkezdi a Németország elleni „stratégiai”, vagyis a civil lakosságot és infrastruktúrát sújtó terrorbombázásokat, amellyel az angolok (a százéves háborúban a franciák ellen elkövetett tömegmészárlások, a spanyolok elleni királyilag szentesített tengeri kalózkodás, az észak-amerikai indiánok himlővel való szándékos megfertőzése, az acadiai francia lakosság deportálása, a búr katonák családtagjainak koncentrációs táborokba zárása, az első világháborús gáztámadások rendszeresítése után) ismét úttörő szerepet vállalnak a civilizált hadviselés alapelveinek felrugásában. „Ez egy nagyszerű döntés volt, éppen olyan hősies és önfeláldozó, mint az oroszok ’fölperzselt föld’-taktikája”, lelkendezett utóbb M. J. M. Spaight, a brit légügyi minisztérium egykori főtitkára. Ugyanakkor tőle származik az is, hogy „Hitler csak vonakodva látott neki a brit polgári célpontok bombázásának, három hónappal azután, hogy a RAF megkezdte a német civil célpontok bombázását. Hitler bármikor hajlandó lett volna leállítani a mészárlást. Őszintén szeretett volna megállapodni Nagy-Britanniával a légierők működésének a harci zónákra való korlátozásáról” (in F. J. P. Veale: Advance to Barbarism, London 1948). A brit kormány döntésének meghozatalában Churchill éceszgébere a zsidó Frederick Lindemann (a későbbi Lord Cherwell) volt. A brit miniszterelnök bejelentése szerint a légitámadások során nem lesznek tekintettel a német polgári személyekre.

1956. május 11. „A második világháborúban, Olaszországban, én voltam az egyetlen parancsnok, aki alá egy tiszta néger hadosztály tartozott a frontvonalon (…) Meg kell mondanom, hogy ez nem valami fényes rekord volt: a 92-es hadosztály ugyanis rossz teljesítményt nyújtott. A legrosszabb volt az összes közül. (…) Háborús tapasztaltaim arról győztek meg, hogy a harc közben tűz alá vett néger egységek hajlamosak voltak a fegyelmezetlenségre, és a tiszta néger egységeknek százalékosan kisebb volt a veszteségük, mint fehér egységeké. (…) A koreai háborúban ugyanez a sajnálatos viselkedési minta megismétlődött: a tiszta néger zászlóaljak nem állták ki megbízhatóan az ellenséges tűzcsapást, bárhová is tették őket a frontvonalon, meggyöngítették a frontot”, jelenti ki az Amerikai Légió előtt tartott charlestoni beszédében Mark Clark tábornok, a szövetséges erők egykori itáliai, majd az ENSZ-erők egykori koreai főparancsnoka (vö. 1946. január 10.).

1983. május 11. Rómában a Hittani Kongregáció (az inkvizíció utódszerve) rehabilitálja Galileo Galileit, akinek 1633-as elítélését „formai hiba” miatt hatálytalanítják (vö. 1616. február 25.; 1633. június 22.; 1979. november 10.).

Május 12.
1920. május 12. Lenin a következő utasítást küldi a dezertálás elleni harc minden vidéki bizottságának: „Ezentúl mindazoknak a családját túsznak tekintjük, és ennek megfelelően bánunk velük, akik bármilyen módon is segítik a katonaszökevényeket”.

1996. május 12. Lesley Stahl CBS-en sugárzott „60 Minutes” című tévéműsorában nyilvános vita zajlik arról, hogy vajon „megérte-e” félmillió iraki gyereket elpusztítani az amerikai gazdasági embargó által, mire a vitában résztvevő Madeleine Albright zsidó származású amerikai ex-külügyminiszter kijelenti: „Azt gondoljuk, hogy megérte” (We think the price is worth it). (Vö. 1991. február 15.; 1998. március 24.; 2003. február 5.; 2003. február 20.; 2003. április 9.)

2000. május 12. „Ellenségkép természetesen mindig, minden társadalomban volt, de sehol sem tartották annyira fontosnak az ellenség fizikai megsemmisítését, mint a kommunizmusban. (…) Olyan ez, mint az inkvizíció a XIII. században: azonnal gyanús vagy, ha nem mondod, hogy hiszel istenben”, mondja Stéphane Courtois francia történész, A kommunizmus fekete könyve szerkesztője az ÉS-ben Seres Lászlónak.

Május 13.
609. május 13. IV. Innocent pápa keresztény templommá nyilvánítja a római Panthenónt, az i. e. 27-ben Augustus császár veje, M. Agrippa által a hét planétaisten: Apolló, Diana, Merkur, Vénusz, Jupiter, Mars és Szaturnusz tiszteletére emeltetett pogány szentélyt. (Vö. 354. december 1.; 356. február 19.; 380. február 18.; 380. február 27.; 381. május 2.; 391. február 24.; 392. november 8.; 399. július 10.; 408. november 15.; 416. december 7.; 418. március 10.; 435. november 14.; 1000. október 9.; 1092. május 20.; 1884. április 20.)

1559. május 13. Bázelben elégetik az eretneknek nyilvánított David Jorisz sírból kiásott tetemét.

1781. május 13. II. József rendeletben szabályozza a magyarországi mintegy 83 ezer zsidó helyzetét, biztosítja számukra a saját nyelvű istentisztelet, az iskolaállítás, a szabad ipari foglalkozás, a bérelt földeken történő gazdálkodás és szabad királyi városokban való letelepedés jogát, ezzel együtt német családnevek felvételére kötelezi őket.

1848. május 13. „Mi a zsidó élet- és keresetmód káros befolyását illeti a többi lakosság erkölcseire, a részben magunk is vétkesek vagyunk, őrizetlen hagyván az ország határait s a városokat a mindenünnen betolakodó zsidók ellen s befogadván őket kocsmárosokul és boltosokul, mert jobban fizetnek, a nép közé, melyet megrontanak”, írja Vörösmarty Mihály „Zsidóügy” című cikkében.

1929. május 13. A pápai államot megteremtő lateráni
egyezménnyel foglalkozó beszédében, amelyet a keményvonalas fasiszták részéről számos kritika ért, Mussolini kijelenti: „Mi nem élesztettük fel a pápák világi hatalmát, hanem eltemettük azt; éppen annyi földet hagytunk meg neki, amennyi ahhoz elegendő, hogy örökre eltemessük…”. (Vö. 1923. augusztus 10.; 1926. december 20.; 1929. február 11.)

Május 14.
1911. május 14. A Zsilinszky-fivérek heves vita közben agyonlövik Áchim Andrást, a magyar parasztság legtekintélyesebb politikai vezetőjét. Sem a tárgyaláson, sem később nem derült ki, hogy melyikük adta le a halálos lövést.

1945. május 14. A Varese melletti Busto Arsizio koncentrációs táborba internált olasz katonák közül egy partizánosztag elrabol és kivégez 14 fasiszta párttagot. Észak-Olaszországban a hasonló esetek mindennaposak voltak. A Padova melletti Codevigóban több mint száz fasisztát mészároltak le ítélet nélkül a Mario Gordini-brigád tagjai, akiket Arrigo Boldrini, az OKP Központi Bizottságának későbbi tagja vezetett. Vercelli kórházában a Salói Köztársaság 75 katonáját megkínozták és megölték.

Május 15.
1218. május 15. Két váci főesperes bepanaszolja III. Honorius pápánál Jakab váci püspököt, aki a vádak szerint tivornyázásokba merül, egyháza javait eltékozolja, a papokat jövedelmeiktől megfosztja, néhányukat cselédjeivel halálra verette, a Szentföld segélyére gyűjtött pénzt lefoglalta, az egyházi javakkal pedig botrányos és a népben az egyház iránt megvetést keltő simoniát folytat.

1372. május 15. XI. Gergely pápa a hódító törökök elleni harcra buzdítja Nagy Lajos magyar királyt, azt panaszolva, hogy már megszűnt a buzgalom a szent háborúk iránt. „Kelj fel, mint egy erős oroszlán, ez ocsmány nép ellen, bízván hívő népednek vitézségében”, áll többek között a pápai levélben.

1809. május 15. A császári Schönbrunban kelt és Batsányi János által magyarra fordított kiáltványában Napóleon az osztrák birodalomtól való elszakadásra szólítja fel a magyar nemzetet, de süket fülekre talál.

1871. május 15. „Ubi nos” kezdetű enciklikájában IX. Pius pápa elutasítja az olasz parlament által két nappal korábban elfogadott ún. garanciális törvényt, amely megfosztotta őt világi hatalmától, és egyúttal megtagadja az olasz állam elismerését. (Vö. 1848. április 29.; 1849. január 1.; 1851. szeptember 10.; 1861. március 29.; 1870. szeptember 20.; 2000. szeptember 3.)

1935. május 15. "Egyesek marxizmusnak hívják, én úgy hívom, hogy judaizmus", mondja Stephen S. Wise rabbi a The American Bulletinben.

1945. május 15. A kommunisták elől menekülő horvát katonák és civilek százezrei lépik át a jugoszláv-osztrák határt, hogy megadják magukat az angolszász erőknek. A britek előbb a bleiburg-maribori koncentrációs táborba helyezik el őket, majd lefegyverzésük után visszatoloncolják őket Jugoszláviába, ahol Tito partizánjai több mint százötvenezer embert lemészárolnak közülük. Nikolai Tolstoi orosz író két könyvében (The secret betrayal; The minister of massacres) felfedte a döntéséért felelős brit tisztek nevét, köztük Toby Low zsidó származású brigádtábornokét, akiből később konzervatív képviselő, a Macmillan-kormány minisztere, majd Lord Aldington néven főrendiházi tag lett. Aldington rágalmazásért beperelte az írót, akit a bíróság a brit joggyakorlatban egészen addig példátlanul magas összegű, kétmillió kétszázezer font pénzbüntetésre ítélte.

1970. május 15. Hosszú, rettenetes szenvedés után meghal Moyses Márton székely fiatalember, aki a romániai kommunista rezsim elleni tiltakozásul három hónappal korábban (február 13-án) felgyújtotta magát az RKP brassói székháza előtt. (Vö. 1969. január 19.; 1969. január 23.; 1977. február 10.; 1995. április 25.)

1992. május 15. "Ha a zsidóknak magát a Paradicsomot ajándékoznák oda, ők akkor is a pokol képeivel díszítgetnék falaikat", írja Henrik Broder izraeli újságíró a Los Angeles Jewish Journalban.

Május 16.
1555. május 16. Genfben zendülés tör ki Kálvin teokratikus rémuralma ellen, amelyet a Kálvin-párti városi tanács fegyveres erőszakkal ver le. Az ellenzék elfogott vezetőit kínvallatásnak vetették alá és bestiális kegyetlenséggel kivégezték. „Meg vagyok róla győződve, hogy a hóhér kezei alatt (…)Isten ítéletéből szenvedtek hosszú gyötrelmeket”, kommentálta az esetet Kálvin egyik Farelnek írt levelében.

1940. május 16. „Kiéheztetjük a németeket. Leromboljuk városaikat. Felégetjük terméseiket és erdeiket”, mondja Churchill brit miniszterelnök Paul Reynaud francia politikusnak.

Május 17.
1954. május 17. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntéssel törvénytelennek nyilvánítja az iskolai szegregációt, vagyis a fehérek és a négerek elkülönült oktatását. A döntés a fehérek elszánt ellenállásába ütközött, különösen a déli államokban, ahol egyes iskolák inkább lemondtak a szövetségi támogatásról, minthogy négereket fogadtak volna be, mások évekre bezártak. Egyes területeken valamennyi fehér szülő kivette gyermekeit a nyilvános iskolákból és magániskolákba iratta be őket. Az Arkansas állambeli Little Rock Központi Főiskolán 1957-ben csak karhatalom bevetésével tudták biztosítani az integrált oktatást. Ötven évvel később a vizsgálatok egyöntetűen a közoktatás színvonalának drasztikus romlását bizonyítják, miközben a legmagasabb jövedelmű családokból származó néger diákok továbbra is rosszabb eredményeket produkálnak a tudományos tárgyakból és matematikából, mint a legalacsonyabb jövedelmű családokból származó fehér társaik. (Vö. 2007. november 12.)

1995. május 17. „Most legalább tapasztalhatja, hogy milyen káros és hatalmas a zsidó lobbi befolyása Franciaországban”, mondja Mitterrand elnök Jean d’Ormesson akadémikusnak a régi barátja, René Bousquet ellen folyó boszorkányüldözésre célozva, akit a Vichy-rendszerben viselt tisztsége miatt a sajtó meghurcolt, majd a hangulatkeltés hatására egy önkéntes „igazságosztó” meggyilkolt.

Május 18.
1096. május 18. az Emich von Leidingen gróf által vezetett keresztesek lemészárolják a wormsi zsidókat, akiket a város püspöke hiába próbált megvédeni.

1938. május 18. A képviselőházban Csoór Lajos bejelenti, hogy Szálasi Ferenc visszavonul a politikai élettől. Híveinek többsége a Hubay Kálmán által alapított Nemzeti Szocialista Magyar Pártba lépett.

1942. május 19. Egyedüliként a pozsonyi parlament képviselői közül Esterházy János gróf a zsidótörvény ellen szavaz.

1965. május 19. Damaszkuszban nyilvánosan felakasztják Eliahu Cohen izraeli kémet, aki önmagát argentínai szír üzletembernek kiadva beépült a szíriai kormánykörökbe. Annak ellenére is kivégezték, hogy érdekében közbenjárt VI. Pál pápa, valamint a francia, a belga és a kanadai államfő.

2001. május 19. A világ katolikus püspökeihez intézett latin nyelvű levelében Ratzinger bíboros arról értesíti a címzetteket, hogy az olyasféle súlyos bűncselekmények, mint a gyermekek megrontása, az ő hivatala alá tartoznak, és a pedofilügyeket vizsgáló különleges egyházi törvényszékek tevékenysége „pápai titkot képez”. (Vö. 1591. június 29.; 2002. március 19.; 2003. augusztus 17.)

Május 19.
1944. május 19. Az olaszországi Monte Cassino bevételében a szövetséges angolszász erők oldalán harcoló marokkói martalócok feljebbvalóik engedélyével szisztematikusan végigrabolják a környéket, a tanyák négyötödét felgyújtják, több száz civil megölnek, több ezer nőt megerőszakolnak. A szövetséges erőszak „marocchinaté”-nak nevezett áldozatait a háború után az olasz állam kártalanította.

Május 20.
1092. május 20. Az I. László elnökletével tartott szabolcsi zsinaton a magyarországi főpapság többek között megtiltja, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak, kényszeríti a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjék meg, fellép a pogány áldozás ellen, valamint elítéli az „erkölcstelen nőket” és a „boszorkányokat”. (Vö. 354. december 1.; 356. február 19.; 380. február 18.; 380. február 27.; 381. május 2.; 391. február 24.; 392. november 8.; 399. július 10.; 408. november 15.; 416. december 7.; 418. március 10.; 435. november 14.; 609. május 13.; 1000. október 9.; 1884. április 20.)

1631. május 20. Befejeződik a harminc éves nagy európai vallásháború egyik legszörnyűbb epizódjának számító „magdeburgi menyegző”, amelynek végén II. Habsburg Ferdinánd osztrák, spanyol, vallon, horvát, lengyel és magyar zsoldosokból álló csapatai az ellenség által „pápista vérebnek” nevezett Johann Tilly gróf vezetésével gyakorlatilag kiirtják a protestáns város lakosságának kilencven százalékát, mintegy 30 ezer embert, a várost pedig felgyújtják. „Biztosra vehető, hogy ilyen borzalmakat és istenítéletet Jeruzsálem elpusztítása óta nem látott a világ”, dicsekedett az ostrom alvezére, Pappenheim tábornok I. Miksa bajor választófejedelemnek írt levelében, VIII. Orbán pápa pedig hivatalosan örömének adott hangot az „eretnek fészek” elpusztítása miatt.

1949. május 20. A náci vezetők fölött ítélkező nürnbergi per kapcsán Joseph McCarthy amerikai szenátor nyilatkozatban ítéli el a „legyőzött ellenségünkkel” szemben alkalmazott „Gestapo- és GPU-módszereket”. Mint fogalmazott,
„tanúvallomásokat hallottam és dokumentációs bizonyítékokat olvastam, amelyekből kitünt, hogy a vád alá helyezett személyeket ütötték-verték és testileg kínozták, mégpedig olyan módszerekkel, amelyek csak beteg agyvelőkben születhettek meg. (…) Mindez a vádlók jóváhagyásával történt, hogy megteremtsék a vallomások kicsikarásához szükséges lélektani légkört”. (Vö. 1948. január 9.; 23.; 1948. február 23.)

Május 21.
1239. május 21. Az általa egyházi átokkal sújtott II. Frigyes császárhoz írt levelében IX. Gergely pápa szemrehányást tesz neki amiatt, mert állítólag azt mondta, hogy "három csaló, Mózes, Jézus és Mohamed az egész világot becsapta".

1944. május 21. Belgium valamennyi templomában felolvassák az ország prímásának, Royer kardinálisnak a belga városokat sújtó angol-amerikai terrorbombázások ellen tiltakozó pásztorlevelét.

1946. május 21. Kunmadarason egy antiszemita pogromba torkolló tömegverekedés során megölnek két embert, tizennyolcan pedig megsebesülnek. Az év tavaszán és nyarán országos vérvádhullám bontakozott ki. A kunmadarasi incidens három felbújtóját a népbíróság halálra, négy társukat életfogytig tartó kényszermunkára ítélte.

1987. május 21. Kádár János születésnapját szívből jövő, meleg szavakkal köszönti a Reformátusok Lapja, imigyen: „Mindezek a – népünk jövőjét megalapozó – eredmények elképzelhetetlenek lennének a népért odaszentelt (sic!) életű vezető személyiségek nélkül, akiknek Isten azt a feladatot szabta ki – mi több: azt a képességet adta kamatozásra ajándékul, sáfárságul (resic!) –, hogy döntéseikben a nép egészének érdekeit képviseljék. A hálaadásnak adunk itt most is hangot azért, hogy a történelem Ura a bölcsesség, a mély emberség, a népe iránt számtalanszor bebizonyított szeretet ajándékával rajta keresztül az egész közösséget gazdagította.” (Vö. 1848. január 20.; 1848. március 20.; 1849. január 28; 1849. szeptember 9.; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. február 18.; 1957. március 31.; 1957. április 10.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1985. április 28.; 1987. december 17.; 1989. május 2.)

Május 22.
1370. május 22. Brüsszelből kiűzik a zsidókat.

1525. május 22. Befejeződik a két héttel korábban kezdődött fegyveres országgyűlés Rákosmezőn és Budán, ahol az összegyűlt köznemesek végzéseikben rögzítették, hogy idegen ne lehessen a királyi tanács tagja, elrendelték a lutheránusok megégetését, valamint zsidó származása miatt megfosztották alkincstári tisztségétől Fortunatus Imrét, akit követelésükre II. Lajos király kénytelen volt letartóztatni. Amikor pár héttel később kiengedték a börtönből, Budán zsidóellenes zavargások törtek ki, amelyeket Szapolyai György fojtott vérbe.

1948. május 22. Az NKVD monstre-razziát rendez Litvániában, amelynek során 48 óra alatt harminchétezer férfit, nőt és gyereket tartóztatnak le. A „banditáknak, nacionalistáknak és ezek családtagjainak” minősített embereket kelet-szibériai fakitermelő telepekre szállították. Az év folyamán ötvenezer litvánt deportáltak „különleges telepesnek” rabszolgamunkára, harmincezret a gulágra, több mint húszezren pedig az ún. tisztogató műveletek során veszítették életüket. (Vö. 1933. június 28.; 1935. március 15.; 1937. július 2.; 1940. február 9.; 1941. június 14.; 1941. augusztus 28.; 1948. február 21.)

2000. május 22. „Az európaiság nemsokára már csak rezervátumokban tenyészhet. Ám mi nem tartunk semmiféle rezervátum felé. Maradunk szüntelenül Európát harsogó, konfliktusainkat mégis erőszakkal elintéző fehérek, a másfajta világok és kultúrák gyűlölői, megkeresztelt pogányok, akik visszavágynak a bűntudat nélküli félelemkeltés és emberhajsza idejébe”, írja Popper Péter a 168 órában.

strong>Május 23.
1421. május 23. Bebörtönzik, majd pedig kiűzik a zsidókat Ausztriából.

1498. május 23. VI. Sándor pápa parancsára eretnekként megkínozzák és máglyán megégetik Girolamo Savonarolát, a firenzei Szent Márk kolostor fanatikus hitszónokát, aki apokaliptikus és eszkatológikus prédikációiban az erkölcstelen Itáliát és a korrupt klérust ostorozta, és egy ideig a város kényurának számított. (Vö. 1307. június 1.; 1415. július 6.; 1535. június 25.)

1731. május 23. Althan Mihály Frigyes bíboros váci püspök Pest vármegye közgyűlésén óvást tesz III. Károlynak a protestánsok vallásügyében hozott két hónappal korábbi rendelete ellen, érvénytelennek nyilvánítva azt.

1945. május 23. A brit titkoszolgálat Churchill parancsára meggyilkolja Heinrich Himmlert, az SS parancsnokát. (Vö. 1945. április 28.)

Május 24.
1542. május 24. Megjelenik Kopernikusz De revolutionibus orbium coelestium című műve, amely Szamoszi Arisztarkhosz zseniális megérzését felélesztve megrendíti az egyház által évszázadok óta vallott tézist, miszerint a világmindenség középpontja a Föld, és körülötte forog a Nap és a többi bolygó. Az Isten városáról elmélkedve Szent Ágoston korábban azzal magyarázta a Föld lapos mivoltát, hogy „az Utolsó Ítélet napján a Föld másik oldalán élő emberek nem láthatnák az Úr leszállását a mennyekből (XVI, 9)”. Az inkvizíció 1616. március 5-én indexre tette Kopernikusz könyvét.

1782. május 24. II. József osztrák császár tiltakozik a vallástalanság vádja ellen, amellyel azért illették, mert a megszüntetett szerzetesrendek templomaihoz tartozó kegytárgyakat közárverésen adatta el.

1941. május 24. A német Bismarck tengeralattjáró elsüllyeszti az angol flotta büszkeségét, a HMS Hood cirkálót, a korszak legnagyobb, legerősebb és legszebb hadihajóját. Az 1421 főnyi legénységből csupán hárman élik túl a támadást.

1943. május 24. Az ukrajnai Vinnyicában felfedeznek egy tömegsírt, amely az NKVD 9442 munkás és paraszt áldozatának maradványait tartalmazza. A holttesteket hátul összekötött kézzel és tarkójukon golyó ütötte sebbel találják meg. A vizsgálat megállapítja, hogy a mészárlást a szovjet titkosrendőrség 1937-38-ban követte el, és hogy egyeseket élve temettek el.

Május 25.
1241. május 25. Frankfurt lakosai rátámadnak a helyi zsidókra.

1784. május 25. Mniszek marsal kiűzi a zsidókat Varsóból.

1926. május 25. Az ukrajnai zsidóellenes pogromokban való állítólagos részvétele miatt Sloma Svarcbard cionista aktivista Párizsban meggyilkolja Szemjon Petljurát, az Ukrán Szociáldemokrata Munkáspárt egykori vezetőjét, az ukrán függetlenség élharcosát. A francia esküdtszék „Petljurából tömeggyilkost csinált, Svarcbardból romantikus bosszúállót”, írja Petljura úr? című könyvében Andrzej S. Kowalczyk. A széleskörű sajtókampány hatására Svarcbardot felmentették. Petljura antiszemita legendáját Bulgakov alapozta meg A fehér gárda című regényében. „Ha a Vörös Hadseregben banditizmus üti fel a fejét, a petljuristákra kell fogni. Ukrajnának szovjetnek kell lennie, Petljura emlékét pedig örökre el kell törölni”, mondta Trockij. A Time szerint „az egész Európát megragadó per ítéletét a Szemjon Petljura diktatúrája alatt Ukrajnában hitsorsosaik ellen elkövetett borzalmak bizonyítékának megszilárdításaként értékelték a zsidók, a baloldali közvélemény újjongott, a konzervatívok azonban az igazság megcsúfolását és a francia igazságságszolgáltatás tisztességének elvesztését látták az ügyben” (1927. november 7.).

1945. május 25. Ezra Pound 59 éves amerikai születésű európai költőt fasiszta meggyőződése miatt a Mussolini-rezsim foglyul ejtett katonái és a fasiszta párt prominensei számára létesített coltanói (Pisa) koncentrációs táborban 24 napra egy nyílt majomketrecbe zárják, később az USA-ba szállítják és 13 éven át elmegyógyintézetben tartják fogva. Szabadulása után haladéktalanul visszatért Olaszországba, és amikor hajóval Nápolyba érkezett, amelyet fasiszta karlendítéssel üdvözölt, kijelentette: „Egész Amerika egy nagy bolondokháza”.

Május 26.
1171. május 26. Miután Blois városában eltűnik egy kisfiú, a a helyi zsidókat megvádolják a gyerek rituális meggyilkolásával és közülük harminckettőt megégetnek. Ez az első ilyen eset Franciaországban.

1703. május 26. I. Lipót császár moratóriumot rendel el a bécsi Oppenheimer-bankházzal szembeni követelésekre, hogy megmentse azt a csődtől. A Habsburg-dinasztia legnagyobb hadseregszállítójává és hitelezőjévé avanzsált zsidó Samuel Oppenheimer az államnak nyújtott hitelekért kamarai jövedelmeket kapott zálogul (köztük magyarországi és erdélyi réz- és higanybányák jövedelmeit), valamint Esterházy Pál nádorral (vö. 1683. február 8.; 1707. június 29.; 1708. február 29.) társulva az erdélyi sókereskedelemre is rejtett monopóliumot szerzett.

1839. május 26. XVI. Gergely pápa szentté avatja Liguori Alfonzot, akinek két csodatétele a pápai szenttéavatási irat szerint
„minden kétségen kívülinek találtatott; ti. Tarsiai Antónia rögtöni és teljes gyógyulása, ki nehéz súllyal terhelten leesett egy magas helyről és halálosan összeütődött testtel és veszélyesen sérült belrészekkel végső életveszélybe jutott. Miután forró imában kérte Boldog Alfonz segítségét, minden jelenlévők nagy csodálkozására váratlanul egészen sértetlenül felugrott. Ezenkívül Camali Péter a camaldulensi szerzetesrend világi testvérének azonnali gyógyulása. Ez ugyanis fölötte veszélyes sebben szenvedett mellén, ti. nyílt, kemény és rothadó, és minden orvoslás ellenére csak mindinkább elmérgesedni látszott, úgy, hogy lemondván már minden gyógyulási reményről, minden órában halálát várta. Miután néhány napon át Boldog Alfonzhoz imádkozott, hogy fordítsa el tőle a biztos halál veszedelmet, kérése meghallgattatott, mert eltűnvén a sebnek minden nyoma, a rég megsiratott, kívánatos egészséget azonnal visszanyerte…”. Liguori Szent Alfonzról életrajzírója feljegyezte azt az igencsak figyelemre méltó és az előbbi pápai bulla által is hitelesített „esetet”, hogy imádkozás közben az áhitattól az ima szárnyain a magasba emelkedett és a padlótól 2-3 méternyire a levegőben lebegett, vagyis „levitált”.

Május 27.
1234. május 27. A németországi Altenesch mellett lemészárolnak több ezer stedingi parasztot: férfiakat, nőket és gyermekeket, mert nem voltak hajlandók fizetni a nyomasztó egyházi adóterheket. (Vö. 1233. június 13.)

1529. május 27. Pozsonyban máglyán megégetnek 30 zsidót vérgyilkosság vádjával.

1647. május 27. A massachusettsi Salemben kivégzik Achsah Youngot boszorkányságért.

1708. május 27. Két kuruc század között kirobbant csetepatéban tisztázatlan körülmények között életét veszti Esze Tamás brigadéros, a népi kurucság egyik vezetője (vö. 1707. október 7.).

1848. május 27. Három hónappal Mexikó veresége után a mexikóiak ügyéhez csatlakozott ír önkéntesek Szent Patrik zászlóaljának életben maradt tagjai, az utolsó „sanpatricios” megadják magukat a Sierra de Casasban. Az amerikaiak azonnal felakasztották valamennyiüket. Egyik vezérük, Henry Moore jenki hóhérai képébe vágta: „Meghalok, mert az amerikai forradalom értékeit védelmeztem. Méltóbb vagyok nálatok a csillagos lobogóra”.

1942. május 27. Prágában merényletet követnek el Reinhard Heydrich SS-főcsoportvezető, a Cseh-Morva Protektorátus helyettes birodalmi protektora ellen, aki június 4-én belehal sérüléseibe. Megtorlásul a németek a földdel teszik egyenlővé a közeli Lidice bányászfalut, férfilakosságát kivégzik, a nőket pedig koncentrációs táborba zárják (vö. 1945. június 18.).

Május 28.
1514. május 28. Miután keresztes háborúba induló seregét a dél-alföldi nemesi hadak részéről támadás érte, Dózsa György Nagylakon kivégezteti a fogságába esett Csáky Miklós csanádi püspököt és több környékbeli köznemest.

1618. május 28. Prágában a Thurn Henrik gróf vezette cseh protestánsok betörnek a kormány tanácstermébe, két tanácsost az ablakon kidobnak, majd kiűzik a jezsuitákat az országból. Ezzel kezdetét veszi a harmincéves vallásháború, Európa történetének legpusztítóbb vérontása.

1731. május 28. A pápai államban elkobozzák az összes zsidó könyvet.

1768. május 28. Rimaszombatban a helyi és környékbeli reformátusok szétverik a katolikus missziós körmenetet. Mária Terézia megtorlásul elvéteti a helyi református templomot és parókiát, az incidenst pedig festményen örökítetti meg.

2001. május 28. Koppány-emlékművet avatnak Somogyváron, a Szentesica forrásnál. "... a középkori Magyarországon Zalától Háromszékig, Gömörtől a délvidéki Pozsegáig 36 település őrizte meg Koppány nevét (Sándorfi György gyüjtése), a lakosság körében iránta megnyilvánuló, múlhatatlan tisztelet jeleként, holott a lista nem teljes, hiszen nem említi az ozorai Koppány dűlőt sem", írta Szakács Gábor a Magyar Demokratában.

Május 29.
1938. május 29. A magyar parlament elfogadja a XV. törvénycikket a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának biztosításáról”, amely korlátozza a zsidók lehetőségeit az értelmiségi pályákon. „A kormányzat úgy érezte, hogy ezekre az intézkedésekre a társadalom békéjének és a gazdasági rend megóvásának érdekében feltétlenül szükség van. Szükség van főként a nemcsak területében, népességében, de gazdasági lehetőségeiben is megcsonkított ország nemzsidó fiatal értelmiségének jogos elhelyezkedési és kereseti igényeinek méltányos kielégítése szempontjából”, áll a törvényszöveg indoklásában, amely szerint a sajtó-, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb húsz százaléka lehet zsidó, vagyis izraelita vallású. A 3400/1938. számú kormányrendelet ugyanakkor megtiltja az állami és köztisztviselőknek a Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalomba, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártba, a Nemzeti Frontba és más nyilas pártokba (valamint az MSZDP-be) való belépést.

1941. május 29. Magyar Futár címmel megjelenik Rajniss Ferenc politikai hetilapja, a háborús évek legsikeresebb magyar sajtóvállalkozása, amelynek példányszáma 1943-44-ben meghaladta a félmilliót.

Május 30.
1431. május 30. Rouen régi piacterén máglyára lép Jeanne d’Arc, akit a Pierre Cochon beauvais-i püspök által vezetett egyházi bíróság eretnekségben talált bűnösnek és a világi hatóságoknak az ítélet végrehajtására kiszolgáltatott. 1456-ban egy pápai bizottság elismerte az ellene felhozott vádak megalapozatlanságát és érvénytelenítette az ítéletet, 1909-ben X. Pius boldognak nyilvánította, 1920-ban pedig XV. Benedek szentté avatta.

1778. május 30. Meghal Voltaire, a francia felvilágosodás legnagyobb hatású képviselője, a babona és vallási obskurantizmus rendíthetetlen bírálója, az antiklerikális élű „Tiporjátok el a gyalázatost!” jelmondat népszerűsítője. (Vö. 1781. február 15.; 1804. február 12.)

1917. május 30. Szovjet-Oroszország ideiglenes kormánya vérbe fojtja a kronstadti szovjet lázadását.

Május 31.
1303. május 31. Bullájával VIII. Bonifác pápa beavatkozik a magyar királyi koronáért a cseh Vencel és a nápolyi Károly Róbert között folyó küzdelembe, az utóbbi oldalán. (Vö. . 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1841. április 13.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1902. május 31. Véget ér a búrok honvédő háborúja. Dél-Afrika a brit birodalom részévé válik. A győzelem kivívása érdekében Anglia a felperzselt föld politikáját alkalmazta és több mint százezer nőt és gyermeket zárt koncentrációs táborokba, ahol sokan közülük életüket vesztették.

1946. május 31. „Magyar zsidóság! Ne felejtsd! Puszta létedet a felszabadító Vörös Hadseregnek, a demokrácia győzelmének köszönheted! Éberen ügyelj, segítsd, erősítsd, és ha kell, védelmezd ezt az életmentődet”, írja az Új Élet című zsidó lap.