Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Belépés

Mérgezett varrótűkkel szórta volna meg a németeket Churchill

A brit nemzeti levéltárból előkerült feljegyzések alapján Winston Churchill még varrótűkre emlékeztető mérgezett mini dárdákat vetett volna be a németek ellen a második világháborúban. Végül nem ítélték elég hatékonynak a módszert.

Bombák helyett mérgezett varrótűkkel szórta volna meg a hitleri német hadsereg katonáit a brit királyi légierő, ha a londoni háborús kabinet áldását adta volna a már részleteiben kidolgozott tervre, derül ki a brit nemzeti levéltár által most nyilvánosságra hozott korabeli egészen bizarr elképzelésekre utaló feljegyzésekből.
A Wiltshire grófságbeli Porton Downban működő titkos kutató laboratórium tudósai kisebb dárdaszerű fegyver terveit vázolták fel. A papírfarkú, varrótűhegyű dárdák millióit a mai fürtös bombákhoz hasonló szerkezet szórta volna szét az ellenséges területek felett.
A fegyverben, a tű mögött kis méregtartály lett volna, lépfene-spórákkal vagy a még gyorsabb hatásért akár mustárgázzal töltve. A tudósok azzal számoltak, hogy mustárgáz esetén fél órán belül bekövetkezik a halál, amelyet az eltalált áldozat szörnyű szenvedései előznének meg.
Az angolok megosztották a terveket az amerikai és kanadai szövetségesekkel. A tengerentúlon egészen a kísérleti szakaszig jutott a fejlesztés, katonai uniformishoz hasonló szövetbe burkolt birkákon és kecskéken próbálták ki a mérgezett dárdákat.
A brit laboratórium a Singer varrógépgyár bristoli üzemét kereste meg a tervvel, de a titoktartás kötelme miatt azt nem árulhatták el, hogy a specifikációban leírt furcsa tűféleség mire kell.
A most nyilvánosságra hozott aktákban szerepel egy levélváltás a nyugat-angliai Singer-gyár és a Porton Down-i kutatóközpont között. A bristoli üzemből küldött, 1941 karácsonyán kelt válaszlevélben az áll, hogy a gyár szakértői nem teljesen értik az átadott gyártási előírásokat, amelyekből csak annyit tudnak kihámozni, hogy kért tűk "nem varrógépekhez kellenének".
A terveket - jóllehet egészen 1945-ig finomították őket - végül jegelték, mivel a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mérgezett légi dárdák valószínűleg nem okoznának jelentősebb pusztítást az ellenség soraiban.

(MTI/Index)

Ma történt

Szeptember 9.
1849. szeptember 9. Örömének adva hangot amiatt, hogy „isten segítségével az ország ujra engedelmességre tért és a rebellisek féktelensége elfojtatott”, Hám János szatmári püspök – akit a nemzeti kormány harcegprímássá nevezett ki, a császár viszont elmozdított hivatalából – hódoló feliratot intéz az uralkodóhoz. (Vö. 1848. január 20.; 1848. március 20.; 1849. január 12.; 1849. január 28; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. február 18.; 1957. március 31.; 1957. április 10.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1985. április 28.; 1987. május 21.; 1987. december 17.; 1989. május 2.)