Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Richard Fernandez: A legveszélyesebb emberek
Egy homoszexuális férfi, egy filmkészítő, egy muszlim nő, és egy politikus egy apró pártból. Hogy lehetséges, hogy ezek a valószínűtlen egyének - akik valójában a társadalom széleiről származnak - a kora XXI. századi európai történelem középpontjába kerültek? Úgy, hogy mivel a szélekről származtak, ezért az elsők között látják a problémákat. Csakúgy, mint a filmekben az átlagemberek, akik egyszer csak rájönnek, hogy az elsők közé tartoznak, amikor rájönnek, hogy milyen óriási méretű problémával is állnak szemben. Természetesen Pim Fortynről, Theo Van Goghról, Ayaan Hirsi Aliról, és Geert Wildersről van szó. Bruce Bawer a City Journal magazinban írja le a véletlenszerű végzetüket.
Mennyivel más lenne Hollandia, ha Pim Fortuyn élne! 2002 kora tavaszán, a szociológusból lett politikus - aki ki merte nyitni a száját a hazájában gombamódra szaporodó sharia enklávékról, és hogy ezek milyen veszélyt jelentettek a hazája demokráciájára - a közvélemény kutatások alapján igencsak népszerű volt, és minden úgy nézett ki, hogy ő lesz a következő miniszterelnök.
Végzet? Halál.
Fortuyn igáját az újságíró, rendező, és tévés személyiség Theo Van Gogh ...
Végzet? Halál.
A rivaldafény ezekután Ayaan Hirsi Alira, a brilliáns szomáliai születésű holland képviselőre, a Submission szövegének a társszerzőjére esett, aki hátrahagyta az iszlám hitét, a szabadság ékesszavú szószólójává vált, és különösképpen azokat a muszlim nőket vette a védőszárnyai alá, aki Hollandiában ugyanannyi elnyomással néztek szembe, mint az eredeti hazájukban.
Végzet? Bujdoklás és száműzetés.
És végülis elérkeztünk Geert Wildershez. Az Amszterdami Fellebbezési Bíróság (Amsterdam Appeals Court) úgy döntött, hogy gyűlöletbeszéd címén bepereli Wilderset.
Végzet? Tőlünk függ. De ha belegondolunk hogy miképpen is alakult az elmúlt pár év történelme, akkor Wilders sok kellemetlenségnek fog elébenézni. Wilders nem lesz az utolsó áldozat, de ugyanakkor elképezelhető, hogy ő lesz az utolsó a szélekről. A film következő részében belevágnak a dolgok közepébe. Mennyi az idő? Amikor Rick megkérdezi Samet a Casablancában, hogy mennyi is Amerikában az idő, már tudja is a választ. Majdnem túl késő.
Rick: Ha Casablancaban 1941 decembere van, akkor mennyi az idő New Yorkban?
Sam: Mi? Megállt az órám.
Rick: Lefogadom, hogy New Yorkban (még mindig) alszanak.
Hiba lenne azt hinni, hogy Fortuyn, Van Gogh, Ali, és Wilders azért jutott erre a sorsra, mivel hozzányúltak a "muszlim kérdéshez". Az Iszlám mindössze egy mellékes dolog a körülöttük forgó örvényhez képest. Nem, a problémák gyökerét ennél mélyebben kell keresni. Ez a négy ember az elmúlt 100 év leghatalmasabb tömeges öngyilkosságának a kellős közepébe keveredett: a felvilágosodás megsemmisítésébe; egy kultúra meggyilkolásába. A bíróság, amelyik ezt az ideológiai fatwát adta ki ellene, nem egy vallási bíróság volt délnyugat Ázsiából, hanem egy szekuláris bíróság, a modern Európa szivéből. Ezek nem kívülről jönnek; belül vannak.
Forrás:
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Szeptember 7.
1656. szeptember 7. Gyulafehérvárott szövetséget köt II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (valamint hűbéresei: Stefan Georghe moldvai és Serban Konstantin havasalföldi vajda) és Bogdan Hmelnyickij kozák hetman Lengyelország ellen. Az ukránokat kiszipolyozó zsidók és az ezek bérenceinek tartott katolikus lengyelek ellen fellépő Hmelnyickij már öt évvel korábban Rákóczinak ajánlotta fel a lengyel koronát felkelésük győzelme esetére. (Vö. 1657. január 6.)
1844. szeptember 7. A magyar országgyűlés kerületi ülése törvényjavaslatban elveti a zsidók általános emancipációját, de eltörli az őket sújtó türelmi adót, szabad lakásválasztást és foglalkozást enged számukra, és korlátozott birtokbírhatási jogot ad nekik. A felsőtábla azonban elveti a javaslatot.
1923. szeptember 7. „A belügyi népbiztosság nemrégiben különleges bizottságot hozott létre, amelynek célja a ’zsidók védelme a sötét erőkkel szemben’ ”, írja a Jevrejszkaja Tribuna c. zsidó közösségi lap – a bolsevik hatalomátvétel után után öt évvel! (Vö. 1929. február 19.)
2007. szeptember 7. A Ha'aretz izraeli napilap szerint Ramvydas Valentukevicius litván államügyész jelezte az izraeli igazságyügyi szerveknek, hogy emberiségellenes bűnök gyanújával ki akarják hallgatni Jichák Árád (alias Iszák Rudnickij) holokausztkutatót, a Jád Vásem Holokauszt Emlékmúzeum igazgatótanácsának (1972-1993) volt elnökét, a Csáhál ny. vezérezredesét, aki a II. világháború alatt az NKVD ügynökeként részt vett szovjetellenes litván hazafiak kivégzésében. Efrájim Zuroff, a jeruzsálemi Wiesenthal Központ igazgatója két nappal később ugyancsak a Ha'aretzben antiszemita akciónak minősítette a litván kérést.
