Keresés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belépés
Navigáció
Lankadatlan zsidó bosszú a II. vh. vesztesei ellen
A mániákus megélhetési "nácivadászról", a saját hitsorsosa, Bruno Kreisky egykori osztrák kancellár által "zsidó fasisztának" és Gestapó-besugónak tartott néhai Simon Wiesenthalról elnevezett zsaroló és pénzbehajtó zsidó gyűlölet-apparátus közzétette aktuális 10-es listáját a "háborús bűnösnek" nyilvánított aggastyánokról.
A lista a második világháború után büntetlenül maradt, feltételezett háborús bűnösöket sorolja föl a cselekmények súlyosságának sorrendjében. Leginkább Aribert Heimet, az egykori mauthauseni koncentrációs tábor orvosát keresik. Évtizedekkel ezelőtt azt a vádat emelték ellene Németországban, hogy megölte a tábor több száz foglyát. Kevéssel büntetőperének kezdete előtt (1962-ben) eltűnt. Az idén februárban a ZDF német közszolgálati adó és a The New York Times napilap közös kutatása arra az eredményre jutott, hogy a férfi Egyiptomban rejtőzködött, de már 1992-ben meghalt.
A Simon Wiesenthal Központ listájának második helyén álló John (Ivan) Demjanjuk kitoloncolását egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság akadályozta meg, miután a bevándorlási hatóság ügynökei kedden már elvitték Ohio állambeli házából a férfit, hogy útnak indítsák Münchenbe. Szerdán szabadon engedték, de az igazságügyi minisztérium tovább foglalkozik az üggyel. Ellene az a vád, hogy a második világháborúban náci haláltáborok őreként 29 ezer esetben volt bűnsegéd emberölésben.
A harmadik a sorban a magyar Képíró Sándor egykori csendőrtiszt. Őt azzal vádolják, hogy részt vett 1942 januárjában Újvidéken több mint ezer zsidó, roma és szerb civil megölésében. Képíró tagadja a vádat. A háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban visszatért Magyarországra. Jelenleg vizsgálat folyik ellene.
Egy másik magyar, a listán a hetedik helyre sorolt Zentai Károly Ausztráliában él. Őt azzal gyanúsítják, hogy harmadmagával megölte 1944-ben Balázs Péter zsidó fiatalembert Budapesten, mert az nem viselte a sárga csillagot. Zentai is tagadja a vádat, és jogi küzdelmet folytat az ausztráliai igazságszolgáltatás fórumain, hogy elkerülje Magyarországnak való kiadatását.
Negyedik helyen áll a listán a jelenleg Ausztriában élő Milivoj Asner, a második világháború alatti horvát fasiszta bábállam rendőrségének parancsnoka, aki a vád szerint tevékeny szerepet játszott szerbek, zsidók és cigányok százainak koncentrációs táborba hurcolásában. Horvátország kérte kiadatását, de az osztrák hatóságok megtagadták. Arra hivatkoztak, hogy rossz egészségi állapota alkalmatlanná teszi az idős vádlottat a bírósági eljárásban való részvételre.
A lista első tíz helyén szereplő további nevek: Soeren Kam volt SS-tag, akit egy újságíró meggyilkolásával vádolnak Dániában, Heinrich Boere, a Waffen-SS (az SS katonai szárnya) volt tagja, akit három holland civil megölésével vádolnak, az észt állampolgárságú Mihail Gorskov, a Gestapo náci állambiztonsági rendőrség volt tolmácsa és nyomozója, a jelenleg Németországban élő litván Algimantas Dailide, aki a vilniusi belbiztonsági rendőrség tisztje volt a balti állam náci megszállása alatt és a Venezuelában élő Harry Mannil, aki az észt politikai rendőrségnél dolgozott a náci megszállás idején, s a vád szerint részt vett zsidók százainak megölésében.
(A nol nyomán)
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Ma történt
Február 8.
1578. február 8. I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Mária skót királynőt, a katolikus párt reménységét. Erzsébet uralkodása alatt titkosszolgálta mintegy 650 katolikus papot vett nyilvántartásba, közülük 133-at felakasztottak, kibeleztek és felnégyeltek, 377-et börtönbe vetettek (vö. 21. február 1595; 29. november 1577.). A reformáció Angliájából időközben eltűnt tízezer szerzetes és kétezer apáca, sok ezer magánkápolna és sok száz vallásos társaság, az ezernél is több kolostori templom összedőlt vagy protestáns templomként működött tovább. (Vö. 1555. október 16.)
1683. február 8. Eszterházy Pál nádor „szerényen” azt javasolja I. Lipótnak, hogy Thököly Imre helyett inkább őt ruházza fel hercegi címmel. (Vö. 1703. május 26.; 1707. július 29.; 1708. február 29.)
1711. február 8. A foglyok kölcsönös kiváltására vonatkozó egyezményt megsértve Pálffy János császári tábornagy Budán lefejezteti az előző év október 29-i szekszárdi csatában foglyul ejtett Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost.
1919. február 8. "A világ forradalmasításának, amit át akarunk élni, kifejezetten a mi ügyünknek kell lennie és a mi kezünkben kell maradnia. Ennek a forradalomnak kell a zsidóság uralmát minden nemzet felett biztosítania", írja a párizsi Le Peuple Juif c. lap.
1920. február 8. „Nem kell eltúlozni azt a részt, amit a bolsevizmus megteremtésében és az orosz forradalom jelenlegi folyamatában… a nemzetközi - többnyire ateista - zsidók betöltenek. Bizonyára nagyon nagy, valószínűleg túlsúlyos a többiekéhez képest. (…) A szovjet intézményekben elképesztő a zsidók túlsúlya, és a Cseka által alkalmazott terror rendszerében is zsidók, és némely esetben zsidó nők játsszák a főszerepet”, írja Winston Churchill a The Sunday Heraldban. (Vö. 1905. december 30.; 1919. március 29.)
1942. február 8. "A legsúlyosabb rákos sejtet a mindkét (katolikus és evangélikus - a szerk. megj.) felekezethez tartozó papjaink jelentik! Most nem áll módomban válaszolni nekik, de mindent feljegyzek egy vastag füzetbe. Eljön a pillanat, amikor minden teketória nélkül leszámolok majd velük. (...) Az alapvető megoldást nem fogjuk megkerülni. Ha azt hinnénk, hogy egy társadalmat olyan ügyre kell felépítenünk, amelyet hazugnak tartunk, akkor a társadalom nem is méltó rá, hogy fenntartsák. Ha ellenben azt hisszük, hogy az igazság elégséges alapul szolgálhat akkor az embert arra készteti a lelkiismerete, hogy síkraszálljon az igazságért és kiirtsa a hazugságot. A jövendő nem fogja megérteni azokat az évszázadokat, amelyek ezután még hajlandók lesznek elviselni ennek a kultúrszennynek a terhét. Ahogyan a boszorkányüldözést fel kellett számolni, úgy fel kell számolni ezt a maradványt is", mondja Hitler Wolfsschanzéban Himmler és Speer jelenlétében.
1988. február 8. „Ne áltassuk magunkat: műperről van szó… Az ország és a lakosság kriminalizálása jelentős léptekkel haladt előre”, írja az osztrák Die Presse című jobboldali liberális újság a Kurt Waldheim államelnök ellen folyó nemzetközi kampány kapcsán, akit állítólagos „háborús bűnei” miatt zsidó nyomásgyakorló szervezetek nyomására le akartak mondatni posztjáról, annak ellenére, hogy a bécsi kormány által megbízott Nemzetközi Történészbizottság nem találta bűnösnek a terhére rótt cselekményekben.
