Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Texasban lezárult a vizsgálat a betörőket többszöri felszólítás után lelövő háztulajdonos ellen: törvényesen cselekedett. Ez a Horn nem az a Horn. Joe Horn texasi nyugdíjas egy szokásosan unalmasnak
induló nap reggelén arra lett figyelmes, hogy két
ismeretlen néger kulcs helyett feszítővasakkal nyitja ki a szomszéd ház bejárati ajtaját és a mellette levő ablakot.
Horn úr visszalépett a házába, kivett a fegyverszekrényéből egy régimódi hosszúcsövű puskát és mire a tornácára ért, addigra a két betörő már meg is pakolta a zsákját a szomszéd cuccaival és távozni
készült a szomszéd udvarán keresztül.
Horn Jóska egyik kezében a telefonnal, a másik kezében a tekintélyt parancsoló fegyverrel arra kérte a néger betörőket, hogy ne menjenek sehova, mert ő már hívta a rendőröket, mindjárt ideérnek és beszéljék
meg együtt a látogatásuk célját. A segélyhívó ügyeletese valóban a vonalban volt, így az ügyeletes tisztán hallotta - és vette automatikusan magnóra - Horn úr minden szavát. Azt is, mikor kétszer mondta nekik, hogy lőni fog, ha nem engedelmeskednek, mert neki erre joga van, bizony, mert ez Pasadena és
nem Kesznyéten. Erre az egyik nagyon okos betörő ledobta a zsákot, átrohant Horn udvarába és meg akarta ütni a valószínűleg osztrák stüszivadász családból származó Horn Jóskát. Mikor a munkájában megzavart néger a tornác alsó lépcsőjére ért, Horn így szólt: "Még egy lépés és meghalsz." A néger nem hitt neki és meghalt.
Horn a füstölgő fegyverrel a másik hullajelölt felé fordult és arra kérte, hogy most már ne ugráljon, hanem fogadjon szót és várja be a rendőröket. Ez a néger sem hitt neki, így aztán ő meg a szomszéd füvén
hunyt el. A felszólításokat és a beszélgetést a telefonban fülelő ügyeletes is hallotta a két nagy pukkanást, a szirénázva kiérkező rendőrök pedig pár perc múlva letakarták az agyonlőtt betörőket.
A kettőből kettőt, azaz kiváló céllövészeti eredményt felmutató Horn úr visszament a nappaliba, töltött magának egy korai whiskyt és tollba mondta a nyomozóknak, hogy mi történt. A rendőrök bólogattak,
sajnálkoztak, hogy a magyar kollégáikkal ellentétben ők munkaidőben nem ihatnak, kezet ráztak majd elmentek azzal, hogy a nyomozás végeztével értesítik az eredményről.
Horn Jóskát nem tartóztatták le, még ideiglenes őrizetbe vétel sem történt és költöznie sem kell Monokra. Nem bizony, mert Pasadena nem Kesznyéten. Horn úr tudta, hogy a texasi CD törvény (Castle Doctrine, Castle Law vagy más néven Defense of Habitation) értelmében törvényszerűen járt el, ellene a történtek miatt semmilyen jogcímen vádat emelni nem lehet. A CD törvény nem csak a ház tulajdonosát
jogosítja fel a saját tulajdona fegyveres védelmére, hanem a szomszédét is ugyanazzal a törvényi erővel védi: ennek értelmében Hornnak joga volt a szomszédjánál betörési céllal látogatást tett
idegeneket akár a saját, akár a szomszéd területén lelőni.
A néger szervezetek rasszizmust kiáltottak, majd nagyon hamar elhallgattak, mikor kiderült, hogy a megvédett szomszéd család a Vietnámban rendületlen erővel épülő szocialista paradicsom áldásai
elől futott Pasadenáig. Utána összetrombitálták a környék négereit egy antifasiszta, antirasszista, antináci, antisatöbbi tüntetésre, de ebből sem lett semmi, mert néhány száz morc külsejű, bakancsos,
bőrmellényes Harley-Davidson motoros lekempingezett Joe Horn és a vietnámi házának környékén, akik degeszre ették és itták magukat a helyi lakók által számukra összehordott ingyen kajával és piával. A
baseball ütőiket és a motorkerékpár láncaikat szórakozottan lóbáló, dudurodó zsebeiket néha megvakaró fehér fiatalemberek láttán az
antifasiszta, antirasszista, antináci és az antisatöbbi néger fiatalemberek tisztes távolságból anyázva-kiabálva lassan felszívódtak.
A nyomozás egyébként teljes sikerrel járt: kiderítette, hogy Miguel Antonio Dejesus és Diego Ortiz, a két lelőtt kolumbiai néger betörő
illegális módon szökött be és tartózkodott évek óta az USA-ban, mind a kettőjüknek az Egyenlítő hosszúságával megegyező priusza volt, akiket nem csak
a hazájukban, de az USA több államában is régóta köröztek és munkából származó jövedelem helyett már hosszú ideje lopásokból, betörésekből, és rendszeres kábítószer-kereskedelemből töltötték fel a bukszájukat. A két hirtelen elhunyt néger tagja volt annak a houstoni betörő és kábítós bandának, akik centekért adták tovább az orgazdáknak a rabolt ékszereket, műtárgyakat és egyéb értékeket.
Az illetékes megyei főügyész a nyomozást azzal zárta le, hogy Mr. Horn ügyében törvénysértés nem történt.
Az ügy végül is azzal a kellemetlen hatással járt a 62 éves nagypapa részére, hogy az eset óta fokozott ütemben hízik: ugyanis ismeretlen okból kifolyólag a környék vendéglősei nem tartják jónak Horn pénzét,
így bármelyik vendéglátóipari egységbe tér be, fizetéskor nem talál olyan pincért aki tudná, hogy mit fogyasztott, vagy elfogadná tőle a számla ellenértékét.
Pasadena nagyon messze van Kesznyétentől.
Február 8.
1578. február 8. I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Mária skót királynőt, a katolikus párt reménységét. Erzsébet uralkodása alatt titkosszolgálta mintegy 650 katolikus papot vett nyilvántartásba, közülük 133-at felakasztottak, kibeleztek és felnégyeltek, 377-et börtönbe vetettek (vö. 21. február 1595; 29. november 1577.). A reformáció Angliájából időközben eltűnt tízezer szerzetes és kétezer apáca, sok ezer magánkápolna és sok száz vallásos társaság, az ezernél is több kolostori templom összedőlt vagy protestáns templomként működött tovább. (Vö. 1555. október 16.)
1683. február 8. Eszterházy Pál nádor „szerényen” azt javasolja I. Lipótnak, hogy Thököly Imre helyett inkább őt ruházza fel hercegi címmel. (Vö. 1703. május 26.; 1707. július 29.; 1708. február 29.)
1711. február 8. A foglyok kölcsönös kiváltására vonatkozó egyezményt megsértve Pálffy János császári tábornagy Budán lefejezteti az előző év október 29-i szekszárdi csatában foglyul ejtett Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost.
1919. február 8. "A világ forradalmasításának, amit át akarunk élni, kifejezetten a mi ügyünknek kell lennie és a mi kezünkben kell maradnia. Ennek a forradalomnak kell a zsidóság uralmát minden nemzet felett biztosítania", írja a párizsi Le Peuple Juif c. lap.
1920. február 8. „Nem kell eltúlozni azt a részt, amit a bolsevizmus megteremtésében és az orosz forradalom jelenlegi folyamatában… a nemzetközi - többnyire ateista - zsidók betöltenek. Bizonyára nagyon nagy, valószínűleg túlsúlyos a többiekéhez képest. (…) A szovjet intézményekben elképesztő a zsidók túlsúlya, és a Cseka által alkalmazott terror rendszerében is zsidók, és némely esetben zsidó nők játsszák a főszerepet”, írja Winston Churchill a The Sunday Heraldban. (Vö. 1905. december 30.; 1919. március 29.)
1942. február 8. "A legsúlyosabb rákos sejtet a mindkét (katolikus és evangélikus - a szerk. megj.) felekezethez tartozó papjaink jelentik! Most nem áll módomban válaszolni nekik, de mindent feljegyzek egy vastag füzetbe. Eljön a pillanat, amikor minden teketória nélkül leszámolok majd velük. (...) Az alapvető megoldást nem fogjuk megkerülni. Ha azt hinnénk, hogy egy társadalmat olyan ügyre kell felépítenünk, amelyet hazugnak tartunk, akkor a társadalom nem is méltó rá, hogy fenntartsák. Ha ellenben azt hisszük, hogy az igazság elégséges alapul szolgálhat akkor az embert arra készteti a lelkiismerete, hogy síkraszálljon az igazságért és kiirtsa a hazugságot. A jövendő nem fogja megérteni azokat az évszázadokat, amelyek ezután még hajlandók lesznek elviselni ennek a kultúrszennynek a terhét. Ahogyan a boszorkányüldözést fel kellett számolni, úgy fel kell számolni ezt a maradványt is", mondja Hitler Wolfsschanzéban Himmler és Speer jelenlétében.
1988. február 8. „Ne áltassuk magunkat: műperről van szó… Az ország és a lakosság kriminalizálása jelentős léptekkel haladt előre”, írja az osztrák Die Presse című jobboldali liberális újság a Kurt Waldheim államelnök ellen folyó nemzetközi kampány kapcsán, akit állítólagos „háborús bűnei” miatt zsidó nyomásgyakorló szervezetek nyomására le akartak mondatni posztjáról, annak ellenére, hogy a bécsi kormány által megbízott Nemzetközi Történészbizottság nem találta bűnösnek a terhére rótt cselekményekben.