En Espagne, devant un tribunal, un Suédois prend la défense d'un Autrichien... Voilà qui semble étrange et pourtant c'est ce qui vient de se passer: un officier à la retraite de l'armée suédoise, Göran Holming, a introduit auprès de la "Audiencia Nacional" de Madrid (Tribunal suprême) une instance à l'encontre des responsables de l'extradition hors d'Espagne et de l'incarcération, en Espagne d'abord puis en Autriche, du poète révisionniste autrichien Gerd Honsik, libéré le 6 septembre dernier.

A USraeli birodalom háborúi egyre több „járulékos kárt” okoznak, emberéletekben és anyagiakban egyaránt. Sőt a gyilkolás már a háborúk előtt folyik, amint azt egy iráni atomtudós meggyilkolása is bizonyítja, akit a kocsijában robbantottak fel nemrég az egyik teheráni egyetem közelében. Tavaly január óta ez volt a negyedik ilyen típusú merénylet. Persze az amerikaiak és az izraeliek tagadják, hogy bármi közük lenne hozzá.

A magyar parlament kétharmada megszavazta Magyarország új alkotmányát. Sokakban merült fel azonban a kérdés: vajon miért kellett új alkotmány Magyarországnak? Ami először szembetűnik, hogy a kérdésre adott magasztos válaszok legkevésbé sem oszlatják el a felmerült kétségeket. Az érdemi vita és egyeztetés elmaradásán azonban felesleges lamentálni. Annál is inkább, mivel a valódi kérdés nem az, hogy miért kell új alkotmány, hanem az, hogy kinek áll érdekében egy új alkotmány. Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy választói igény erre nem mutatkozott. Akkor hát: Cui prodest?

Istennel szóba állni nem divat.
Szólongatása, a párbeszéd vele az emberiséggel egyidős műforma, amelynek a zsidókereszténység távolról sem a "feltalálója", csupán megöröklője, s amelynek Ágoston volt a legkitartóbb és tán legkiemelkedőbb képviselője

Az általános intelligencia (az ún. g faktor) örökölhetőségének valósága már régóta megállapítást nyert, nevezetesen az egypetéjű, illetve kétpetéjű ikrekkel és az örökbefogadott gyerekekkel kapcsolatos kutatások révén. Az örökölhetőség, amely nem tévesztendő össze az átörökléssel, egy jellemvonás egyénileg eltérő, genetikai tényezőknek tulajdonítható részének felel meg. Ezt a részt ma 50 és 70 százalék közöttire becsülik. Fontos előrelépést jelentett e téren Neil Pendleton, Ian Deary és kollégáik (Edinburghi és Manchesteri Egyetem) kutatása, akiknek elsőként sikerült megtalálniuk a genetika hozzájárulásának közvetlen empirikus és biológiai bizonyítékát a kognitív képességek kifejlődéséhez.

Mottó: "A szabadság igazi tartalmát akkor ismerem meg, ha fölfedezem, hogy mire vagyok, mire lehetek szabad, hogy szabad lehetek a Jó cselekvésére. Ezt a leckét Magyarország csak (sic!) a magyar történelmi egyházaktól kaphatja meg", mondta a Parlamentben 2008. április 2-án megrendezett "Az ország lelke és az egyház" klerikális tanácskozáson Orbán Viktor, aki szerint az állam és az egyház szétválasztásáról álvita folyik, hiszen ezek már a "kelleténél is jobban" szét vannak választva.

Renan klasszikus axiómája szerint „az egyenlőség a par excellence teológiai tévedés”. Ehhez képest igazán figyelemre méltó, hogy Zakar András pápai kamarás 1976-ban éppen azt tartotta legfontosabbnak, hogy „szocialista világunkban állítsuk helyre Krisztus tanításának megbecsülését, mert világos, hogy … ez készítette elő azt a társadalmi fejlődést, amely megteremtette a szocializmust, hiszen Krisztus tanítása hirdette meg először a világon az emberi testvériség és az alapvető emberi jogegyenlőség tanítását” (Elhallgatott fejezetek a magyar történelemből, Duna Kk. V., Svájc).

Beismerem tévedésemet, jóhiszeműen naiv voltam: azt hittem, boszorkányüldözési őrületét a holokauszt-ipari maffia nem képes tovább fokozni. Hiszen már kétségeink kinyilvánítását is szankcionálta jogrendszerünk, amit korábban még az inkvizíció sem tett. Ám most olyan precedens értékű képtelenség történt Ausztriában, ami még a legélénkebb fantáziájúak rémálmain is túltesz.

Ha a holokauszt-mítosz építménye nem agyaglábakon ingadozna, akkor most, a nemzetközi holoemléknapon, az ünnepi megemlékezések szónokainak lenne bátorságuk felidézni a legelső sajtótudósítást, mely Auschwitz "felszabadítása" után született. Mint ismert, 1945. január 27-én a szovjet csapatok bevonultak az auschwitz-birkenau-i lágerkomplexum területére. Találtak ott 7-8 ezer rabot, akiket a gaz holokausztoló nácik valamilyen rejtélyes okból hátrahagytak. (Miközben persze minden egyes, a tömeges kivégzésekre vonatkozó iratot kiválogattak és elégettek – legalábbis a holokausztozók állításai szerint.)

Egy minimális objektivitás birtokában mindenki kénytelen elismerni, hogy a zsidó mentalitásban van valami undorító. A zsidók egész egyszerűen híján vannak az emberi érzéseknek a nem zsidók iránt. A második világháború több tízmilliónyi áldozata közül a zsidók csak a saját halottaikat sajnálják, a többiek nem fontosak számukra. Amikor a zsidók a második világháborúról beszélnek, ezt csak azért teszik, hogy a holokausztot emlegessék.

Egy Nagy-Britannia déli részén, Dorset grófságban feltárt tömegsír az egyik legvérszomjasabb viking alakulat tagjainak szolgálhatott végső nyughelyül – állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói. A tömegsírt Weymouth közelében egy útépítést megelőző leletmentő ásatás során tárták fel 2009-ben.

Az esemény, amely 2011. december 4-én történt, kolosszális geostratégiai jelentőségénél fogva normális esetben csemegének számított volna minden valamirevaló tényfeltáró zsurnaliszta és külpolitikai szakkommentátor számára, a nyugati médiumok azonban, ha meg is említették, nem kerítettek neki túl nagy feneket. Inkább igyekeztek minél gyorsabban átsiklani fölötte, miközben a világ többi részén, különösen Ázsiában a címlapokra került és napokig csámcsogtak rajta. Teljesen érthető mindkét oldal reagálása.